Tud az idő visszafelé telni?

> Az idő visszafelé telését úgy definiálom,hogy az okozat megelőzi az okot,az ok követi az okozatot.

Akkor tulajdonképpen így is értelmezhető az idő telése. Azért „kezd el” esni, mert vizes „volt” az aszfalt. Azért „lett” vizes az aszfalt, mert neked „volt” egy ilyen emléked róla.

Ha konzekvensen mindenben, mindenhol megfordul az ok-okozati viszony, akkor a jelenlegi helyzetünk is értelmezhető úgy, hogy az idő visszafele telik. Mert pont az ok-okozati összefüggésből vezetjük le az idő irányát. Az okozat megelőzi az okot, akkor az ok van korábban, az okozat később. Ebből vezettük le, hogy az idő irányát.

Nem tudom érthető-e, de megpróbálom egy térbeli példán illusztrálni, egy számegyenesen. A számegyenesnél meghatároztunk egy irányt. Az irányt pont az adja meg, hogy a számegyenesen az „oda” irány a nagyobb szám felé mutat. Mit jelent az, hogy egy számegyenes fordított? Ha egy nagyobb szám megelőz egy kisebbet. Csakhogy ha ez mindenhol és mindenben igaz, akkor ugyanazt a számegyenest fogjuk kapni, csak mondjuk egy papíron ábrázolva nem balra, hanem jobbra fog mutatni a számegyenes, az lesz az iránya. De fejtetőről nézve ugyanez a számegyenes nem fordított. Az, hogy „fordított” az csak valamihez képest értelmezhető, mondjuk egy másik számegyeneshez, vagy az aláírt számok irányához – mint afféle második dimenzióhoz – képest fordított. Csakhogy a számegyenesre írt számok csak jelölések, nem a számegyenes részei. Ha a számábrázolásunk olyan lenne, hogy tükörszimmetrikus, akkor még a papírlapot fejtetőre állítva sem látnánk semmi különöset, mint egy normális irányultságú számegyenest.

Ezért mondtam, hogy egyrészt nem vennénk észre, másrészt tekinthetjük úgy is, hogy az idő így telik.

Amit észrevennénk, ha a számegyenesen csak egy kis részlet lenne fordítva: 1, 2, 3, 7, 6, 5, 4, 8, 9, 10, 11, …

Persze ez is csak egy másik számegyeneshez képest lenne értékelhető. De akkor meg joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon a 4→5→6→7 az, ami fordítva áll, vagy pont az van jól, és a többi van rossz sorrendben. Mindjárt nehézséget okozna rávágni, hogy merre is áll a számegyenes, és mi mihez képest van fordítva. (Oké, lehet a többséget nézni, de az sem feltétlenül helyes, mert mi van, ha a többséggel fordult meg az irány, és a kevés az, ami helyes irányba áll.) Illetve a számegyenes iránya fordult itt meg? Vagy a számegyenes iránya nem változott, csak a „kisebb szám megelőzi a nagyobbat” törvénye sérült? Nem eldönthető, mert ekvivalens a kettő egymással.