Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért van az, hogy néhány...

Miért van az, hogy néhány állatfajnál nagyobb a nőstények tesztoszteronszintje?

Figyelt kérdés

Például hiénáknál és jura kori theropodáknál volt jellemző. De miért?

Persze,nincs kőbe vésve,hogy csak a hímeknek lehet magas a tesztoszteronszintje,de ez az általános,amiért a hímek általában nagyobbak és erősebbek.

Vagy miért bizonyult hasznosnak a mutáció ami során létrejött?

Például Ausztráliában azért élnek erszényesek,mert ott és akkor,amikor kialakultak,ez a mutáció hasznosnak tűnt az emlősöknél. De például a hiénák ugyanolyan dögevő-ragadozók,mint a többi,kb a farkasok afrikai-ázsiai megfelelői(nem rokonok,de hasonlóak).

A theropodákat illetően,a ma élő theropodák közül mindig a hímek a nagyobbak(magasabb tesztoszteron),de például a szintén theropoda T. Rex nősténye nagyobb volt a hímnél,és nem csak azért mert Steven Spielberg azt mondta.


Szóval,nem igazán értem,hogy ezek a mutációk miért szelektálódtak ki.



2017. dec. 25. 15:51
 1/2 anonim ***** válasza:
Az adott mediátor (hormon, neurotransmitter) hatása mindig a RECEPTORától függ. Pl. bennünk is egy adott hormon különböző receptorokon más-más hatásokat okoz. Valószínűleg a hiénáknál az a vegyület, ami nálunk a férfi nemi működést segíti, náluk más folyamatokat segít elő... Egyébként a férfi és a női nemi hormonok elég hasonlóak szerkezetben is egymáshoz.
2017. dec. 25. 16:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:

Így alakult, kész, nem kell magyarázatot keresni. :)

Mivel nem biztos, hogy van egyforma magyarázat, talán minden fajnál más miatt alakult így.

Az evolúciót nem csak az adott mutáció hasznossága irányítja, hanem a véletlen is. Ha egy változás nem elég kártékony hozzá, hogy komoly hátrányt okozzon a fajtársak között, akkor elterjedhet az egész fajon belül.


Amúgy, némileg ellentmondva magamnak, az feltűnt, hogy az általam ismert esetekben, amikor a nőstény nagyobb, mint a hím, ezek mind ragadozó fajok.

A hiénák, a T.rex, meg a ragadozómadarak többsége.

(Vannak olyan fajok, pl. lemurok, ahol a nőstények a dominánsak, de nem nagyobbak a hímeknél.)

A ragadozóknál meg jól jöhet, ha egy kannibálnak tűnő hímet a nősténynek van ereje elzavarni a kicsiktől. (Oké, a madarak párban élnek jelenleg, de lehet, hogy az ősi formáknál még nem így volt.)

Emellett, az adott fajok között a kialakulásuk idején feltehetőleg nem fordult elő a hímek háremtartása (vagy revírtartása), mert az az egyik mozgatórugója a hímek nagyobbá válásának. Ez pedig már megint csak lehet akár véletlen is, hogy pont mely fajoknál történt így.

Inkább a másik oldalban lehet okot keresni, hogy a háremtartó fajok esetében a hímek miért lettek nagyobbak.


Lehet, hogy nem jól tudom, de szerintem egyik fajnál sem nagyobb a nőstények TST-szintje, mint a hímeké, csak más nőstényekhez képest nagyon nagy.

A nőstények szervezetére (és így viselkedésére is) nagyon erős hatása van a kisebb mennyiségű TST-nek minden fajon belül. (Az embereknél is.)

2017. dec. 25. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!