Mitől van ez az esős idő?

21:36 ! 82%-os

Íme:

Középkori időjárás-feljegyzések

Egy 17. században élt sváci szerzetes naplójában kincset érő időjárási feljegyzésekre bukkantak. Az Einsiedeln-i bencés kolostorban, a zürichi tó partján talált naplórészletekben Josef Dietrich, a kolostor vezetője aprólékosan beszámol az akkori időjárásról.

Einsiedeln-i apátság

A kolostor könyvtára, ahol a naplót megtalálták

A szerzetes 1671 és 1704 között szinte napi rendszerességgel készített naplófeljegyzéseket. A napló tanulmányozását nehezíti, hogy nem az akkortájt szokásos latin nyelven, hanem németül, középkori svájci dialektusban íródott.

A 30 évre vonatkozó feljegyzések alapján talán nem is tűnik a mostani időjárás olyan extrémnek, szélsőségesnek. Az 1684-es év teléről ezt örökítette meg:

Január 1-én olyan fagyos idő volt, hogy a "szerzetesek bora mind megfagyott". A két nappal később, január 13-ról szóló feljegyzés szerint "emberemlékezet óta soha nem volt ilyen még hideg".

A nyarakról szintén úgy írt a szerzetes: míg az egyik évben rendkívül sok eső esett, addig a másikban aszály pusztított.

A konkrét időjárási helyzeten kívül Dietrich testvér feljegyezte a felhők formáját, de még az akkoriban bekövetkezett lavinákat is.

Egy ilyen, a rendszeres műszeres mérések kora előtti adat, ha elég szubjektív is, sok információval szolgál a klímakutatóknak. Különösen napjainkban, a felmelegdés-őrület közepette lehet érdekes egy ilyen egyedülálló beszámoló, amely azt támasztja alá, hogy a szélsőséges időjárás, az egymást követő hol fagyos, hol enyhébb telek váltakozása egyáltalán nem volt ritka.

„Már többször volt klímaváltozás a földön emberi beavatkozás nélkül is.”

Persze, csak nem mindegy, hogy 5000 év alatt, vagy 150 év alatt. És nem is attól félünk, hogy a Föd túléli-e. Mert a Föld túléli, az biztos. Az élet is túléli, túlélt már ennél sokkal drasztikusabb változásokat is. A civilizált emberiség viszont még nem... (amúgy valószínűleg az emberiség is túléli, csak kérdés, hogy életminőség-romlás történik).

22:12esnek: persze, régen is voltak extrém időjárási helyzetek! Senki sem mondta, hogy régen sosem volt hosszú szárazság, nagy esők, nagy fagyok, stb. Voltak. Abból viszont, hogy valaki azt mondja, hogy 1684-ben volt -35 fok, abból mi semmit nem tudunk levonni! Egy extrém éghajlati esemény semmit nem jelent. Ilyen bármikor bárhol előfordulhat, bárhol megtörténhet, hogy egyszerre megnő a napfolttevékenység, meg létrejön véletlenül 6 ciklon és borzalmas idő lesz! Ezzel nem lehet mit kezdeni. Ami fontos, az a trendek. Márpedig azok elég egyértelműek. Például ilyen trend a hőmérséklet, a csapadékmennyiség, a száraz időszakok, a hosszú esős időszakok, a fagyon napok száma stb. Tehát egy extrém esemény semmit nem jelent önmagában, az extrém események gyakorisága viszont már igen.

„Egy ilyen, a rendszeres műszeres mérések kora előtti adat, ha elég szubjektív is, sok információval szolgál a klímakutatóknak.”

Tényleg jó, hogy írtak ilyeneket, hasznát is vették ezeknek 30-40 évvel ezelőtt. Viszont a pollenanalízisek meg a jégfuratminták korában én nem hiszem, hogy egy szerzetes feljegyzései alapján kellene következtetéseket levonnunk :) Nem azt mondom, hogy hazudik, csak hogy ennél sokkal pontosabb információk állnak rendelkezésünkre.

Egy szakmabeli.

A globális klímaváltozás sok tényezőből áll össze, amiket nem lehet külön kezelni, mindegyik hat mindegyikre. A mezőgazdasági termelés hat a fajkipusztulásra, a hőmérséklet hat a tengerszint-változásra, az erdőirtás hat a fajkipusztulásra, a hőmérsékletre, a csapadékmennyiség-változásra, stb... ez egy elég bonyolult folyamat. A hőmérséklet valóban változott volna az ember nélkül is (az, hogy mi a "kicsit", persze megítélés kérdése, én a nagyságrendekkel gyorsabb változást azért nem nevezném kicsinek :), de a tényezők 90%-a nem következett volna be az ember nélkül.

Önmagában a hőmérsékletváltozás nem lenne akkora probléma. Persze az egyik legsúlyosabb az összes közül, de vannak mellette hasonló kaliberű dolgok is, elég sok.