Hogyan magyarázhatóak a lenti képen látható tömegszám feladatok?
Az világos, hogy atomok esetében a protonok száma - és így az elektronok száma is - egyenlő a rendszámmal. Az atomban található neutronok számát pedig úgy kapjuk meg, hogy a tömegszámból kivonjuk a rendszámot. A lenti példák logikáját azonban nem értem.
Konkrét példák -
Ebben semmi több lokika nincs, mint az előzőekben. Tömegmegmaradás törvénye (nemrelativisztikus környezet, amennyiben nem jelölik az energiaváltozásokat).
A kiindulási anyagok tömegének összegének meg kell egyeznie a termékek tömegének összegével.
Az első példában egy 9-es tömegszámú berilium reagál egy 4-es tömegszámú héliummal, tehát összességében 13 tömegszám reagál egymással. A folyamat során egy szénizotóp képződik 1 db neutron felszabadulása során. Mivel a neutron tömegszáma jó közelítéssel 1 (1/1840-ed egység hibával), így a szénizotóp tömegszáma A'=13-1=12 kell legyen.
Ugyanez igaz a fennmaradókra is.
Ezek nekem magreakcióknak tűnnek. Olyasmi a logikájuk, mint a kémiai reakcióegyenleteknek:
2*H2 + O2 = víz.
Csak itt ugye nem elég az – „aránylag egyszerű” – elektronszerkezeteket kell megnézi, hogy végbemehetnek-e ezek a reakciók, és hogyan, hanem komoly magfizika kell hozzá, hogy jól működő modelleket állítsunk fel róluk.
Szóval az egy kicsit komplikáltabb téma, hogy ezek végbemennek-e úgy, mint a fenti egyenletem; és ha igen, akkor miért, és hogyan.
Direkt kerestem linket is, csak végül elfelejtettem az előbb:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!