Milyen megvalósítási fázisban van a vezeték nélküli elektromos áram szállítás?

- Nagy átalakítási veszteség

- Nagy szóródási veszteség

- Adó és vevő közé kerülni állati egészségtelen

És hol az előny?

Pillanatnyilag két alkalamzást látok, ahol a vezeték nélküli energiaátvitel jobb a vezetékesnél vagy nincs is nagyon más megoldás.

Az egyik a járművek áramellátása.

Erre, a telefonok stb. vezeték nélküli töltéséhez hasonló tervek vannak, az úttestben elhelyezett áramátadó tekercsek révén.

Ez egy teljesen működőképes, a kis távolság miatt tűrhető hatásfokú megoldás lehet. Az egyetlen gond, hogy ehhez az útvonalhálózatot kell teljes egészében erre átépíteni, felmérhető, hogy ez milyen iszonyat költséges (mármint ma, de a jövőben ez a megoldás tért hódíthat).

A másik a jövőbeni esetleges űrbeli áramtermelés és annak földre juttatása mikrohullámú átvitellel. Odafent egy műholdhálózat együtt produkálhatna időjárás-független folyamatos, a földinél sokkal nagyobb teljesítményű napenergia-begyűjtést.

Ezzel több baj is van a pénzen kívül.

Geostac erőművek sugározhatnának le adott fogadási pontokba, de iszonyat biztonsági technika kellhet ahhoz, hogy a sugárnyaláb eltévedve ne perzseljen fel komplett városokat. Meg persze a légiforgalom sem mehetne a lesugárzások közelébe.

Ennél már az is jobb, biztonságosabb, kezelhetőbb, ha magát a napfényt tükrözzük le odafentről lenti erőművekbe.

A fenti két ponton kívüli bármilyen egyéb cél nekem biztonságosabban, megbízhatóbban, olcsóbban fenntarthatóan megvalósíthatónak tűnik kábeleken, ahogy ma is történik.

De ha valakinek még eszébe jut olyan terület, ahol szintén nagyon sok előnnyel járna a vezeték nélküli szállítás, hajrá, nézzük meg közelebbről.

"De ezek szerint mégsem igaz,hogy már Nikolas Tesla ezt feltalálta volna?"

De, igaz, de ő sem jutott pár méternél messzebb.

"Mert ha igen,akkor biztosan alkalmaznák valamilyen szinten."

A fentebb leírt okokból sajnos problémás. Nagy veszteségű átvitel, nagy, akár egészségre káros szóródás.

Mint írtam, fókuszáltan, gigaeattokra elmenne ott, ahol nem baj, ha valamennyi elvész az "ingyen energiából", például az űrbéli napelem-telep.

"Sok igaz és sok hamis információ is kering a neten."

Sajnos Tesláról sokkal több hamis, mint igaz. Élete vége felé szegény kicsit belecsavarodott az agya a nagy lendületébe és elment fantázia-ezo irányba. Sokan meg az abból az időszekbólszármazó "ötleteit" összekeverik a megvalósult, valódi értékes felfedezéseivel. Plusz már életében sok valótlan pletyka ment arról, mit csinál. Ehhez hozzájárult, hogy pár kutatási irányában az amcsi nemzetvédelem potenciális fegyvert látott, az ezzel járó titkosítás és dezinformáció sok hamis nyomot hagyott hátra.

Volt nekem egy jó villamosmérnök barátom, akinek feltettem ugyanezt a kérdést. Ő azt mondta, hogy a vezeték nélküli hatékony elektromos energiaszállítás nem gyakorlati, hanem elméleti okból nem lehetséges. Hogy miért, azt csak az érti meg, aki elmerült a villanytan tudományában, mely borzasztó matematikai képletekből áll.

De ő “csak” egy mérnök, nem tudós, így hát nem hiszek neki.

Ha sok pénzem lenne, én befektetnék a vezeték nélküli energiatovábbításba.

Azt gondolom, hogy ha a XXII. században filmet forgatnak a mi korunkról, akkor a díszlettervező rengeteg kábel és drót alkalmazásával fogja jelezni a nézőknek, hogy egy XX-XXI. századi lakást lát.

"De ő “csak” egy mérnök, nem tudós, így hát nem hiszek neki. "

Csakhogy ő legalább tanult fizikát, láthatóan veled szemben. Ennek tényleg már elméleti szinten akadálya a szóródási veszteség és a veszélyessége. Ehhez nem kell tudósnak lenni.

Fentebb leírtam, milyen esetekben lehet TALÁN megoldás.

"Ha sok pénzem lenne, én befektetnék a vezeték nélküli energiatovábbításba."

Előtte kicsit tanulni kéne, mert nagyon. nagyon át fognak verni.

"Azt gondolom, hogy ha a XXII. században filmet forgatnak a mi korunkról, akkor a díszlettervező rengeteg kábel és drót alkalmazásával fogja jelezni a nézőknek, hogy egy XX-XXI. századi lakást lát."

Az lehet, de ha azok a drótok eltűnnek, az nem azért lesz, mert a jövőben mikrohullámú sütő lesz minden lakás.

A rövid távú energiaátvitel (pl. mai QI töltők) és a jobb saját áramforrások a kütyükben eltüntethetik a kábeldzsumbujt. De a távolsági vezeték nélküli energiaátvitel (legalábbis EM hullámok révén) a hétköznapi életünkben sci-fi marad.

Nagyarcú válaszodból az lehet sejteni, hogy talán ténylek értesz ehhez, csak az “elméleti” ill. “gyakorlati” szavak jelentésével nem vagy tisztában. A szóródási veszteség, meg a veszélyesség nekem gyakorlati akadályok, elméleti, vagy pontosabban elvi lehetetlenségen pedig azt értem, amit csak akkor értenék meg, ha mélyen érteném a Maxwell egyenleteket, fí szöget, meg hasonlókat, amik a villanytanban vannak. Oké?

Ha tudsz a tahó sértegetésektől mentes válasz írni, szívesen veszem.

"Nagyarcú válaszodból"

He? Mi van, paranoia roham? Szuuuszááá és vissza az objektív gondolkodásra. A reakcióm szerintem megalapozott volt, aki ilyet kijelent, hogy valamit azért nem hisz el, mert mérnök mondta, nem tudós, az valami nagyon-nagyon alacsony tudást, de mérhetetlen önbizalmat hagy feltételezni. Ez a mondat simán tud bárkiben (talán tévesen) mocskos rossz jellemzést adni rólad.

"... az lehet sejteni, hogy talán ténylek értesz ehhez, csak az “elméleti” ill. “gyakorlati” szavak jelentésével nem vagy tisztában. A szóródási veszteség, meg a veszélyesség nekem gyakorlati akadályok, elméleti, vagy pontosabban elvi lehetetlenségen pedig azt értem, amit csak akkor értenék meg, ha mélyen érteném a Maxwell egyenleteket, fí szöget, meg hasonlókat, amik a villanytanban vannak. Oké?"

Nos, mivel az elmélet és gyakorlat definíciója nincs kőbe vésve, számomra egy mérnök szájából a "már elméletileg is lehetetlen" jelzőre simán jogosító az, hogy elméletben felmérve nem megépíthető elviselhető hatásfokú, gyakorlatban alkalmazható kivitelben anélkül, hogy életveszélyessége miatt lenne megvalósíthatatlan.

Ha valaki itt a fogalmakat keveri, az szerintem nem én vagyok.

Azt mindenki tudja, aki tanult valamennyi fizikát, hogy rádióhullámokkal lehet energiát átvinni. Ez nem volt vita tárgya.

De ennek semmi köze a MEGVALÓSÍTHATÓSÁGHOZ. Mert az sajnos valóban már elméletben lehetetlen.

Legalábbis a kívánt hétköznapi alkalmazásokra, amiről itt szó van, tehát például lakásban a hálózati áramvezetékek, magasfesz. villanyoszlopok kiváltására.

Szerintem kivételt képez egy-két lehetőség, mint amiket írtam, útburkolatból átvitel járművekre, műholdról lesugárzás.

Ezek nem hogy elméletileg, de gyakorlatilag is megvalósíthatóak. Mint említettem is, a QI töltő is pontosan ezt teszi. Egy csempe egyszerű trafó is ezt teszi.

"Ha tudsz a tahó sértegetésektől mentes válasz írni, szívesen veszem."

Az egód érzékenységéhez kéne igazítani a saját fogalmazásodat, és akkor senki, én sem foglak esetleg butábbnak nézni annál, mint amilyen vagy.

Akármennyire fröcsögő reakciót kaptam most, látszik, hogy fogalmazni a móunikasónál színvonalasabban tudsz, tehát azért valószínűleg nem vagy társadalmunk alsószéleközepe. De nézd vissza, az a mérnök-tudós mondat egy biztosíték-kiverő butaság volt, én abból indultam ki.

Ha azt nem érzed jellemzőnek magadra és a fölös mérgedet is kifújtad, akkor lehet kulturáltabb hangvételben folytatni. De mint most írtam, gondold át ezt az elmélet-gyakorlat dolgot is. Valószínűleg erősen más malomban őröltél ezekről a fogalmakról, mint én.

Hogy ilyen szempontból kinek van inkább igaza, azon kár csörtébe mennünk, ide harmadik pártatlan vélemény kell.

Távol áll tőlem a mérnökök degradálása, hiszen én is “mérnök” vagyok, “embermérnök”, vagy inkább “emberszerelő”, azaz orvos, akiktől szintén gyakorlatias hozzáállást szoktak elvárni. Szemben pl. egy biológussal. Azért a valóságban persze én jobban értek az emberhez, mint egy biológus, ugyanúgy ahogy egy villamosmérnök is jobban ért az elektromossághoz, mint egy fizikus. Szóval csak ironizáltam én, ezen szándékomat azzal jeleztem, hogy a csak-ot idézőjelbe tettem.

Mégis azt hiszem, egy fizikus úgy értené az “elv” ill. “gyakorlati” szavakat, ahogy én, a villamosmérnök barátom pedig úgy, ahogy te.