Mi az oka annak, hogy a mikrovilág, és a makrovilág egyes tulajdonságai, történései között van hasonlóság, mégha nem is egymással homológ folyamatok ezek?
Pl. a makrovilágban a bolygók a csillagok, a holdak a bolygók körül keringenek. Az atomokban az elektronok is hasonló viselkedést mutatnak, csak ott héjakba vannak rendeződve, nem olyan "szabad" a működésük, mint az égitesteknek.
A kémia szerint az elektronszegénységgel és az elektrontöbblettel rendelkező atomok összekapcsolódnak, hogy molekulákká váljanak, mert vonzzák egymást, és a nemesgáz-szerkezetre törekednek. Ez az állatok és az ember szexualitására hasonlít, ahol két ellenkező nemű egyed összekapcsolódik, mert vágynak egymásra és együtt valami teljeset próbálnak alkotni.
Szerintetek ez érdekes megfigyelés, és van valami kapcsolat, vagy pusztán a véletlen műve?
A felsorolt példák szerintem csak a mi szemünkben tűnnek hasonlónak.
De valami törvényszerű mintázat talán azért tényleg belelátható a világ dolgaiba, ha a kis léptékektől a nagy felé haladunk.
Nekem csupán egyetlen szó ugrik be rögtön: fraktálok.
> Szerintetek ez érdekes megfigyelés, és van valami kapcsolat, vagy pusztán a véletlen műve?
Szerintem nincs kapcsolat, sőt, hasonlóság sem.
Az univerzumunkban van jelentősége a geometriának. A tér és idő megléte ezt elkerülhetetlenül magával hordozza. Nincs értelme a formáknak és a mozgásnak, ha nem létezik a tér és idő. Márpedig nálunk létezik. Sőt! vannak benne számunkra hasonló és eltérő formájú dolgok is. Meg kéne tudni, hogy miért és hogyan alakultak ki a téridő és az alapvető kölcsönhatok. Akkor megérthetnénk, hogy miért van geometria, miért vannak mintázatok és miért nem egy szabályos rácsháló a univerzum, vagy miért nem egy geometria forma ismétlődik, az összes távlatban. Esetleg miért nem egy kaotikus katyvasz az egész...
Alapvetően a tudományos munka is mintázatok, szimmetriák és összefüggések keresése a természetben. Tehát a hasonlóságok felkutatása vezet el minket a tudásig, amit felhalmoztunk. Máshogy nincs értelme a kutatásnak, de még a gondolkodásnak sem:
Ha az ember nem lenne képes felismerni a hasonlóságokat és különbségeket, akkor gondolkodni se tudna. Tehát emberként feltenni és megválaszolni a kérdést kicsit olyan, mintha csak saját magunknak bizonygatnánk, hogy a valóságban vannak hasonló és eltérőek dolgok. És lehet, hogy ezeknek valójában semmi jelentősége sincs.
Az hogy két dolog hasonlít egymásra, még így önmagában nem jelent semmit. A lényeg az ok-okozati összefüggések megértése.
két eltérő jelenség is eredményezhet hasonló geometriai struktúrákat. A mechanizmus tök más, de mégis hasonló a végeredmény. Ez pusztán a véletlen műve. Ezért kell megérteni az ok-okozati összefüggéseket, hogy a látszólagos hasonlóságokat meg tudjuk különböztetni és értsük, hogy miért hasonlóak, vagy miért különbözőek az adott jelenségek.
A kérdésedre akkor lehet majd választ adni, ha az univerzumunk kialakulásának az ok-okozati összefüggéseit is megértjük. Akkor talán már meg lehet magyarázni, miért hasonlóak (vagy miért eltérőek) a különböző távaltokban a természeti törvények. Miért ilyen az univerzumunk és miért nem másmilyen...
Az ember számára azonban bármi tűnhet hasonlónak és különbözőnek is egyaránt. A tudásunk az, aminek a segítségével ezt a két fogalmat helyén tudjuk kezelni...
Jó gondolat, fokozzuk.
Mi van akkor, ha az általunk ismert "makrovilág" is csak egy "mikrovilág" ? Azaz az egész világegyetem csak egy "sejt" vagy "szerv" egy nagyobb "élőlényben" vagy "életformában".
" Ez az állatok és az ember szexualitására hasonlít, ahol két ellenkező nemű egyed összekapcsolódik, mert vágynak egymásra és együtt valami teljeset próbálnak alkotni. "
Ha ez is hasonlat, akkor tudom már, hogy keletkeznek a fekete lyukak. :D:D
Eh... kicsit régi kérdés, de nézzük:
- Az atomok NEM hasonlítanak a naprendszerekre!
Az igaz, hogy van egy picike központi mag, de az nem gömb.
Igazából az is felhő.
Az elektronok pedig NEM MOZOGNAK! Akkor folyamatosan sugároznának és ettől energiát veszítenének.
Sokkal közelebb jársz a valósághoz, ha felhőnek képzeled el őket, és a felhőben akárhol lehetnek.
Még úgy is jobb képet kapsz, ha úgy képzeled el, hogy rezegnek az atommag körül: méghozzá úgy, hogy mindegyik csak egész számú hullámból állhat.
A legközelebbi 2 elektron az alaprezgés, a többi a felhang.
Persze ezek térbeli, 3 dimenziós rezgések, nem pedig 1 dimenziós húrok, így elég nehéz elképzelni.
...tehát itt elfelejthetjük a hasonlóságot.
- a molekulákká kapcsolódó atomok azért kapcsolódnak össze, mert így kisebb lesz az energiájuk.
Ezt meg mondjuk úgy képzeld el, mintha lenne 2 tested egy gödörben.
Ezek olyan alakúak, hogy ha összekapcsolódnak, akkor kisebb helyet foglalnak el, így mélyebbre csúszhatnak a gödörben.
...dehogy vágynak ők egymásra.
#7 válaszoló:
"az egész világegyetem csak egy "sejt" vagy "szerv"
A fentiek miatt ez nem stimmel.
Ezen kívül, ha a világ egy összefüggő szervezet lenne, akkor azt ezer jelből látnánk.
Teljesen egyértelmű lenne a számunkra.
Pont ezért tudjuk biztosan, hogy NEM az.
Viszont, ha akarsz erről mesét olvasni, akkor ezt ajánlom:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!