Valaki érthetően el tudná magyarázni a hidrosztatikai- és a kolloid-ozmotikus nyomást?

1: nagyjából úgy veheted, hogy a folyadékban mindenütt a fölötted levő réteg nyom téged. Az összes többi nyomás kiegyenlíti egymást.

2: a tömény oldat fel akar hígulni, ezért a membránon keresztül oldószermolekulák jutnak át és felhígítják. Ezért az oldatban növekszik a nyomás, az oldószerben csökken.

Ha jól tudom, de nem biztos, javítsatok ki.

Az artériás részen mindig nagyobb a hidrosztatikai nyomás, míg a vénáson pedig a kolloidozm.

A hidrosztatikai nyomás kifele nyomja a vizet, így artériás végen szűrletképződik. Vénás részen pedig mivel a vizet "kilökte" így az éren belül töményebb az oldat, ezáltal reszorpció, vagyis visszaszívás alakul ki.

Illetve ezek az értékek sosincsenek egyensúlyban, mivel kb 180 liter szűrlet keletkezik, amiből kb 99%-ka szívódik vissza. Tehát ha kolloidozm nyomás csökken, akkor lesz vizenyő.

Remélem érthető voltam :)

4 erő van. A kapilláris (plazma) hidrosztatikai nyomás, a kapilláris (plazma) kolloidozmotikus (onkotikus) nyomás (ennek értéke főleg a plazmafehérje-koncentrációtól függ), az intersticiális tér hidrosztatikai nyomása, illetve az intersticiális tér kolloidozmotikus (onkotikus) nyomása. A hidrosztatikai nyomások mindig nyomóerőkét hatnak (ha értékük pozitív), tehát pl. a kapilláris hidrosztatikai nyomás az érből kifelé nyomja a folyadékot, az intersticiális hidrosztatikai pedig vissza az érbe. A kolloidozmotikus pont fordítva, tehát a kapillárisé befelé húzza a folyadékot.

A 4 erő vektoriális összege az effektív filtrációs nyomás. Az effektív filtrációs nyomást úgy kapod, hogy a kifelé mutatókat összeadod, és abból kivonod a befelé mutatókat, tehát: Peff = Phidr kap + Pkolloid IS - Pkolloid kap - P hidr IS. Ha az összeg pozitív, filtráció van, ha negatív, akkor reabszorpció.

A filtráció az artériához közelebb jellemző, míg a vénához közelebb inkább reabszorpció van, ennek oka, hogy a kapill. hidrosztatikai nyomás folyamatosan esik, míg a többi nagyjából állandó. Összességében a filtráció kicsit meghaladja a reabszorpciót, a maradék folyadékot a nyirokkeringés viszi el. A veseglomerulusban viszont végig filtráció van a nagyobb hidrosztatikai nyomás miatt (mivel az ugye 2 artéria között van, bár a Peff ott is enyhén csökken).

Ha az egyensúly megbomlik, oedema alakulhat ki. Ennek oka lehet a plazma kolloidozmotikus nyomás csökkenése (pl. fehérjehiány májbetegség vagy nephrosis-syndroma miatt), vagy a kapilláris hidrosztatikai nyomás emelkedése (pl. mély vénás thrombosis vagy szívelégtelenség, mikor a megnövekedett vénás vagy pitvari nyomás retrográd áttevődik a kapillárisokra).

Az általad említett konkrét példa esetén:

Ha a verőeres végén a hidrosztatikai nyomás 30 Hgmm, vénás végén 25 Hgmm, a kolloidozmotikus nyomás pedig 25 Hgmm, akkor az effektív filtrációs nyomás az artériás végen 30-25 = 5 Hgmm, tehát itt filtráció van. A vénás végen 25-25=0 Hgmm, itt nincs sem filtráció, sem reabszorpció. Tejhát ebben az esetben nem alakul ki reszorpció. Ha az eredmény negatív lenne, pl. 20 Hgmm effektív hidrosztatikai és 25 Hgmm effektív kolloidozmotikus nyomás, és így az eredmény pl. -5 lenne, akkor lenne reabszorpció.