Teljesen hülye vagyok, vagy azért van valami az én gondolkodásomban is?

"Multkor ment egy film a megalodonokról, és egy elhullot bálna csontjábol ők megálapították azt, hogy fölötte úszott 3 bálna és az egyik elszakadt és azt támadta meg a megalodon.Most azt hogy állapították meg hogy 3an voltak a bálnák? "

Analógiás módszerrel.

A megalodon nagyon hasonlított a mai nagy fehér cápára az akkori bálnák meg a mai bálnákra. Tehát valószínű, hogy a viselkedésük is nagyon hasonló volt.

Ez már csak találgatás, de sokkal kisebb a hibahatár, mintha egy hozzá nem értő ember hasraütésszerűen mond valamit.

"Nem vitatom hogy értenek a dolgukhoz és mondanak sok igazságot, de azért van hogy hülyeséget beszélnek."

Van. De az ilyen természetfilmek általában az általánosan elfogadott szakvéleményt közvetítik, amit ma az elismert tudósközösség bizonyítva lát.

Az ötödik lovas

A felvetés és a gondolkodás mód is jogos, lehet (sőt, kell is!) rajta gondolkodni.

Az UV - bőr probléma:

A gondolat ebben a kontextusban helyes. Gondoljon csak a négerekre, az ő bőrük azért sötétebb a mienkétől, mert többet süti őket a nap, és a bőrük így védekezik az erős sugárzással szemben. Elméletben amikor azokon a területeken még vegyesen éltek az emberek, voltak köztük mondjuk fehérebb bőrűek is (persze gondolatmenetünkben lényegtelen, hogy mennyire fehérebbek). Mivel ők is ki voltak téve u.a sugárzásnak, mint feketébb bőrű társaik, a fehérebb bőrűek gyakrabban kaptak pl. melanómát, és hamarabb meghaltak. Így jelentősen romlott a fajfenntartási esélyük azon a területen. Azok a sötét bőrűek akik, ott maradtak előnyre tettek szert, többet szaporodtak, és mivel ez egy előnyös tulajdonság volt, idővel még sötétebbekké váltak. Ha ezt a helyzet sok száz nemzedékre vonatkoztatjuk, érthető, hogy miért annyira fekete a néger: azon a területen előnyben van más fajta bőrrel megáldott társaival szemben.

Ami a jelen helyzetet illeti. Ha Magyarország égövén számottevően megnőne az UV sugárzás, akkor először azt tapasztalnánk, hogy egyre nőne pl. a melenómások száma. Na-mármost jelenleg is nem egyöntetűen hófehér pl. a magyar lakosság. Vannak köztünk sötétebb bőrűek is. Ők ennek a hatásnak kevésbé vannak kitéve. Még több idő elteltével, a sötétebb bőrűek kerülnek fölénybe. Azonban ez az analógia, (sok más szempont alapján) nem érvényesül maradéktalanul. Gondoljon pl. arra, hogy manapság mennyi fényvédő krémet lehet kapni. Így az analógia máshova tevődik, aki egész nap a napon van, és annyira hülye, hogy fehér bőrű létére nem használ napvédő krémet, az rosszabb fajfentartási képességekkel bír, hiszen hamarabb betegszik meg, és korábban hal meg.

Persze ahogyan írtam itt számos olyan más tényező is közre játszik, amik jelentősen képesek módosítani a felálláson és az esélyeken. Erre egy példa a populációk zártsága, ami éppoly hasznos lehet, mint amennyire káros is.

Összefoglalva az evolúció így működik:

gének-tulajdonságot fejeznek ki (pl. bőrszín)

több féle módosulat -> behatás -> ha nem képes fennmaradni az adott konfiguráció, eltűnik

-ha fennmarad -> szaporodik -> tovább öröklődik

+: véletlen mechanizmus (mutáció) alapból "rosszab" génállományú egyed utódja "jobb" génállománnyal jön létre (ivaros szaporodás ezért elterjedtebb és hoz létre bonyolultabb létformákat, mint a nem ivaros)

Nagyon röviden ez a kérdésfelvetés lényege, és így működnek a különböző hatásokra bekövetkező változások.

z

A 17:15-öshöz azt fűzném hozzá, ami az ő válaszából nem derül ki, hogy a sötétebb bőrnek a puszta megjelenését nem az UV-sugárzás váltja ki. Az puszta véletlen. Csak a terjedését segíti elő.

Az ötödik lovas

"és végülis a fő gondolkozásomban igazam van hogy nem azért lett mert így jó neki, hanem azért marad életben mert olyan amilyen."

Így lecsupaszítva már helytálló.

Maga a mutáció véletlenszerű. Nem azért jött létre, hogy az adott fajnak jobb legyen, hanem egy egyszerű véletlen, egy "hiba" miatt. De mivel emiatt a hiba miatt jobban boldogul, ezért ez megmarad és esetleg tovább fokozódik. (Értsd: kolibri esetében a csőr először csak mondjuk másfélszer akkora, mint az átlag. Ettől sikeresebb, tehát néhány generáció múlva már kétszer akkora lesz, aztán háromszor és így tovább. De továbbra sem a hasznosság miatt, csak ez az egyed és az utódai hajlamosabbak erre a "hibára", ami adott környezetben előnyös, de az észako sarkon pl. nem lenne előnyös.)

Vagyis a tulajdonság megjelenésének semmi köze a környezethez és az életkörülményekhez, de ha az adott körülmények között az a mutáció nem hasznos, akkor szinte elenyésző az esélye, hogy továbböröklődik.

Így korrekt, de ahogy a kérdésben megfogalmaztad, úgy nem.

"A megalodonos dolognál csak azon voltam kiakadva hogy HÁRMAN voltak"

Annyira nem értek hozzá, de elképzelhető, hogy az akkor élt bálnafajokhoz hasonló mai bálnafajok hármasával járnak. De az is lehet, hogy ez csak puszta spekuláció. A szituáció szempontjából lényegtelen, hogy hárman vannak, vagy húszan. Ez csak egy kis jelenet, ami érzékelteti, hogy ez hogy nézhetett ki. Egyáltalán nem biztos, hogy így történt, sőt, nagy valószínűséggel nem pont így, de akár így is történhetett volna. Ha úgy fogalmaznák meg, hogy minden tekintetben helytálló legyen, akkor elaludnál rajta, mert olyan dögunalmas lenne.

"mert ha azt mondják hogy csapatban voltak annak van alapja"

Mondhatnák azt is, de itt nem ez a lényeg. Úgy szemléletesebb, ha konkretizálják a számot.

Az ötödik lovas

Másképp megfogalmazva:

Pl. a kolibri nem azért eszik nektárt mert hosszú a csőre, de végeredményben nem is azért hosszú a csőre, hogy nektárt tudjon enni.

Viszont, mivel nektárt eszik, előnyösebb számára a minél hosszabb csőr. Tehát a hosszú csőrű egyedek nagyobb eséllyel maradnak életben és szaporodnak, tehát a következő generációban már nagyobb eséllyel lesz több hosszú csőrű egyed.

De ha fogsz egy olyan kolibrit, aminek a csőre hosszabb, mint az összes többié és húszat, aminek normál hosszúságú a csőre és berakod őket egy olyan környezetbe, ahol a rövidebb csőrűek is ugyanannyi nektárt tudnak megszerezni és ugyanolyan könnyen, mint a hosszabb csőrű (pl. a virágok olyan hosszúak, hogy a rövidebb csőrűek is könnyen elérik a nektárt), akkor a következő generációban valószínűleg ugyanakkora arányban lesznek hosszabb csőrűek, mint az első generáció 21 példánya között, vagyis a generáció huszonegyed része, vagy még kevesebb, mivel ez a tulajdonság ebben a környezetben semleges.

De ha egy olyan környezetbe rakod be őket, ahol a rövidebb csőrűek épp hogy csak tudnak táplálékot szerezni, míg a hosszabb csőrűnek ez játszi könnyedséggel megy, akkor a rövidebb csőrűek egy része elpusztul és a következő generációban sokkal több hosszabb csőrű egyed lesz, mint a generáció huszonegyed része.

Vagyis a környezet csak a mutáció megmaradásában és elterjedésében játszik szerepet. A puszta megjelenésében nem.

Az ötödik lovas

"Vagyis a környezet csak a mutáció megmaradásában és elterjedésében játszik szerepet. A puszta megjelenésében nem."

Ezt én nem érzem ennyire egyértelműnek. Ha a "takarékos génre" gondol, akkor máris változik a felállás. Kimutatható ugyanis, olyan eset, hogy hosszan tartó éhezés hatására maga a DNS íródik át, olyan módon ahogyan az benne kódolva van, mintegy irányított mutáció, ami magának a környezeti behatásnak köszönhetően játszódik le, irányított módon. Ebben az esetben a környezet a mutáció kialakítója és fenntartója is.

A mechanizmus érthető ha a környezet nem homogén, jól körülírható pressziót gyakorol egy populációra. Például éhezés és bőség időszaka váltakozik. Aki a bőség idején jól megtakarít, és az éhezés időszakában hatékonyabban hasznosít, az életképesebb, a végkövetkeztetés innentől analóg. A különbség az, hogy (véleményem szerint bámulatos módon) ebben az esetben két egymásnak teljesen ellentétes hatáshoz is képes alkalmazkodni a szervezet oly módon, hogy egy bizonyos irányba "mutálódik", ha kell akkor pedig vissza.

z

Szia!

Én nem tudok okos dolgot hozzáfűzni a mutálódáshoz és a többi felvetett dologhoz, mert nem vagyok ezen a téren olyan tájékozott, inkább nem írok hülyeségeket, viszont azt szeretném megjegyezni, hogy azzal a hozzáállásoddal egyet értek, hogy nem mindig az a helyes vélemény, amit a tudósok állítanak.

Nem szabad mindig készpénznek venni a többségében feltételezéseken alapuló megállapításaikat.

Gondoljunk arra, amikor még azt hitték, hogy a föld lapos. Mágján égették el azt, aki mást mert állítani.

Szerintem nagyon is okos feltételezéseket vetettél fel te is.

Viszont vannak olyan környezeti hatások, amikhez ennyi idő alatt se voltak képesek hozzászokni az emlősök (az emberrel együtt)... Ilyen pl. a radioaktív sugárzás... amióta a Földön van élet, állandóan sugárzásnak vagyunk kitéve, mégse voltunk képesek alkalmazkodni hozzá...

Legjobban a mikroorganizmusok viselik el, de az emlősök csak minimális dózist...