Lehetséges az, hogy A pontból rá lehet látni B pontra, de B-ből A-ra nem?

Ha közel fénysebességgel mozog az egyik pont akkor a másik csak más színűnek fogja látni. Ha távolodik vörösebbnek (akár infrába vagy rf re is lemehet). Ha közeledik kéknek (uv, röntgen, gamma).

Érdekesebb lenne ha mindkettő közel fénysebességgel távolodik egymástól egy egyenes mentén.

Akkor egyikből sem látható a másik.

Lehetséges viszont olyan délibáb amely két egyenessel összeköthető pontot melyek közt nincs takarás, ilyenné tesz. De ez megint csak egy külső befolyásoló légköroptikai tényező.

Ha kizárólag matematikai geometriai síkon nézzük akkor NEM lehetséges. Legalábbis ebben a geometriában amit az emberiség használ.

"ha mindkettő közel fénysebességgel távolodik egymástól egy egyenes mentén.

Akkor egyikből sem látható a másik."

Nem igaz, akkor is látható mindkettő.

"másképp fog elhajlani a fény."

Ez még mindig csak a nagyítást változtatja meg. Attól még a pontok láthatók maradnak.

"Nem igaz, akkor is látható mindkettő."

Mindkét pont(űrhajó) közel fénysebességgel távolodik egymástól és mondjuk 2 fényévre vannak egymástól amikor fényjelzést adnak le hátrafelé. A fény ilyenkor egy nagyon durva vöröseltolódás után kb hosszúhullámú rádiójellé nyúlik. Ez a hullám is évente 1 fényévet tud megtenni, a cél űrhajó ez idő alatt majdnem 1 fényévvel messzebre kerül.

Szóval gyakorlatilag meg igaz mert kb az örökkévalóságig tartana míg beérné a célt, ha feltételezzük hogy tényleg majdnem fénysebességgel halad.

Hacsak nem lassít közben.

Így ez csak filozófiai kérdés hogy elfogadjuk -e "nem láthatóságnak" ami a megfigyelő élettartamán (vagy az univerzum élettartamán) jóval túlnyúlik.

EagleHUN, egyet hagytál ki: közben az ő sajátideje is változik.

Szóval záros határidőn belül meglátja azt a fényt.