Milyen kémiai folyamat a borzongás az emberi testben?

Bőrünket a tenyerek, talpak, a szem- száj- és húgy-ivari nyílás körüli terület kivételével mindenütt szőr borítja. Ez szerencsére a legtöbb helyen annyira finom, piheszerű, hogy észre sem vesszük. Minden egyes szőrszálhoz egy aprócska izom vezet, melyek összefoglaló neve musculi arrector pilorum, azaz szőrszálmerevítő izmok.

Hideg vagy ijedelem hatására a szimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba, és egyebek között ezek az izmocskák is összehúzódnak. Ennek eredményeként a szőrszálak felegyenesednek, és kialakul körülöttük a jellegzetes kis dudor. Minden egyes kis hupli tehát egy szőrszálnak felel meg.

Hű, de nagy!

Vajon miért előnyös számunkra a libabőr kialakulása? Hát, be kell ismernünk, hogy az embereknél e mechanizmusnak már nincs nagy jelentősége. Viszont a többi melegvérű gerincesnél, vagyis a sűrű szőrrel (emlősök) illetve tollal (madarak) borított állatoknál egészen más a helyzet. Hiszen az izmocskák összehúzódásakor tolluk/szőrük felborzolódik, ennek kétfajta előnye is lehet. Hidegben az ily módon megvastagított szőrzet/tollazat alá több levegő fér be, így az elősegíti az állat melegen tartását. Ha az összehúzódást ijedelem váltotta ki, az állat a felfújt „köntösében” nagyobbnak és ijesztőbbnek hat, mint annak előtte, így lehetősége nyílik ellenfele elijesztésére (jobb esetben).

Mi bőrfüggelékek tekintetében csökevényesek vagyunk, bár szőrzetünk még így is jelentős funkciót tölt be a hőháztartás egyensúlyának megőrzésében. A libabőr jellegzetesen evolúciós maradvány: őseinknél még létfontosságú volt, nálunk már csak furcsaság.