Lehet-e keresztezni azonos kromoszóma-számú, de eltérő fajú egyedeket? Pl. Macska és szőlő (mindkettőnek 38 kromoszómája van). Miért?

A kromoszómaszám azt mondja meg, hogy az adott élőlény teljes DNS tartalma hány "kötetes" kiadványként jelenik meg. Maga a DNS információtartalma nem derül ki a kromoszómaszámból.

Magyarl azon lamentálni, hogy a macska és a szőlő hogyan jönne ki egymással, az olyan lenne, mintha azon agyalnál, hogy a Gyűrűk ura trilógia valamelyik kötete felcerélhető-e a Szürke 50 trilógia valamelyik kötetével, azon az alapon, hogy mindkettő háromkötetes. Érdekes olvasmányélmény lenne, az biztos.

Köszönöm ezt a kérdést!

"Csak hogy a feketerizling át ne kacsolja magát előtted az úton"

" Nem, pont ugyanazért amiért az eltérő kromoszómaszámúakat sem."

Akkor hogy keletkeztek az extra kromoszómák? :S ÉS hogy maradtak fenn?

Az extra kromoszóma keletkezése az egy ritka esemény. A fejkeletkezés maga is ritka esemény. A biológiában a szabályok sokszor képlékenyek, néha tudnak eltérő kromoszómaszámú állatok szapoodni, mint ahogy néha születik kétfejű kígyó is. Ez azért van, mert a biológiai mechnizmusok sokkal gyakrabban bicsaklanak meg, mint mondjuk egy gépi mechanizmus (ezért is érthetetlen mérnöki szemmel nézve az egész biológia). Azok a mechanizmusok is meg tudnak bicsaklani, amik kizárják az eltérő kromoszómaszámúak közti szaporordást.

Azt is érteni kell, hogy maga az eltér kromoszómaszám önmagában nem kizáró ok. A kromoszómaszám-változás töréssel vagy egyesüléssel jönlétre. Amíg mondjuk egy kettétört kromoszóma ugyanazt az információt hordozza, mint a két fél, addig sokkal könnyebben, nagyobb eséllyel jön létre utód, mert a két fél könnyebben viselkedhet úgy, mint az egy egész.

Ha a törés/egyesülés a reproduktív izoláció hajnalán jön létre (vagy pedig ha épp az az oka), akkor igazábl csak 1-2 "szabálytalan" lépésen kell átesni.