Azokon a helyeken ahol hónapokig állandó a sötétség, mennyire hűl le a hőmérséklet addigra mire először felkel a nap?

Alapvetően ennek nincs jelentősége. Ahogy a napnak se.

A Svalbardon (Spitzbergák) például márciusban melegebb van, mint decemberben. Majd április vége felé jön elő a nap. Addigra tovább enyhül. A hőmérsékletet az óceán és a széljárások döntik el elsősorban.

(nyáron például egyik nap félmeztelenül utazgattam a tengeren, másnap meleg téli ing, pulóverek, szél- és esődzseki és fáztam, mentem is haza.)

Mondjuk inkább úgy, hogy mivel nincs besugárzás, a sarki éjszakában az óceán és a szél hatása a meghatározó.

A tél második felében már nem nagyon hűlnek tovább.

Az igazán északi állomásokon a február a leghidegebb hónap, a március pedig a második leghidegebb (de nincs hatalmas eltérés).

#1-es válaszadó, nem tudom, ezeket honnan szedted. A Spitzbergákon is hidegebb a január-február-március, mint a december. Olyan pedig nincs, hogy április végén kel fel először a Nap. Az Északi-sarkon kel fel legkésőbb, mégpedig a tavaszi napfordulókor, március 20-án.

Ahogy előzőek írják, nem csak a naptól függ hanem hogy merről védett pl hegyekkel, milyen közel van az óceán és ott van-e benne meleg áramlat is esetleg, van -e valami nagyobb légköri áramlás a közelben vagy sem.

Az óceántól messze, védtelen pusztában nagyon hideg tud lenni:

[link]