Mi határozza meg a különböző állatfajok születendő utódainak számát?

Elég sok állatnak osztott a méhe. Értelemszerűen általában ennyi utódja lesz.

A törzsfejlődés, vagyis hogy az adott faj számára mi az előnyösebb. Van amelyik a sok utód irányába mozdult el, mert pl. rövid életű, vagy kis termetű, vagy nagy az elhullási arány, stb. Van amelyik meg a kevés utód felé, mert sokáig tart míg ivaréretté válik, hosszú a vemhességi idő, hosszú életű (és ebből is relatíve hosszú az ivarérettségi időszak), stb. Ezek összjátéka határozza meg, hogy a mindenkori környezeti hatások között hol van az adott faj számára az optimális utódszám.

Számít a méret is, de nem csak az. Általában két dolog, az adott állatfaj hány utódot tud kényelmesen felnevelni, etetni, gondozni, illetve hogy mekkora az elhullás. Egy ragadozó nem tud 6-8 kölyköt ellátni élelemmel, viszont nincs is nagy elhullás. Egy nyúl kölykeire millió veszély leselkedik, ellenben vidáman el tud legelészni az anya a szoptatás ideje alatt, és később a kölykök is. Tehát az határozza meg, hogy mekkora energia ráfordítással tud elegendő számú utódot felnevelni. Ragadozó madaraknál gyakori, hogy kettőt költ, de csak az egyiket eteti.