A telepeket alkotó sejtek miért nem mindig többsejtűek?

Az algák vagy moszatok nem egysejtűek. Vannak egysejtű képviselői, de többnyire telepesek. A növények testszerveződésnek három nagy típusát különítjük el:

- egysejtű

- sejttársulásos

- telepes (fonalas, lemezes, teleptestes)

Egysejtű képviselői vannak a zöldmoszatoknak. Ezek a sejtek nem tapadnak össze, mindegyik önállóan létezik és mozog.

A többsejtűség első állomása a sejttársulás kialakulása volt. Ebben az esetben a sejtek együtt maradnak, egy kocsonyás anyag tartja őket össze, viszont közöttük semmilyen munkamegosztás nem alakul ki. Sejttársulásos pl. a zöldmoszatok közé tartozó harmonikamoszat.

A fejlettebb moszatok már telepesek. A sejtek osztódása alapján háromféle szerveződés jön létre: sejtfonalas, lemezes és teleptestes. Sejtfonalas pl. a zöldmoszatok közé tartozó békanyál, lemezes pl. a tengerisaláta, teleptestes pl. a csillárkamoszat. Ezek mind algák, tehát moszatok, mégsem egysejtűek.

Előzőeknél a pont!

Más szemszögből közelítve többsejtű (sejtársulásos, szövetes) egy élőlény ha ezeknek a sejteknek van egy közös külső védőburka is, és vagy a sejtek közt "munkamegosztás" funkcionalitás is van.