Miért jelöljük kis c-vel a hullámot a fizikában?

A hullámok sebességére gondolsz. Szerintem a fénysebességre (ami adott közegben állandó) kezdték el először használni, és csak jóval később kezdték el a mechanikai hullámokat is c-el jelölni. Sok (régebbi) könyv v-vel jelöli, egyesek V-vel. Nem a betű a lényeg, de itt van a "c"-ről egy történet, igaz ez a fény, mint hullám sebességéről szól:

[link]

Értem, de akkor végülis a cikk is csak fejtegeti a témát, biztosat nem állít a miértekre.

A v jelölés is latin eredetű (velocitas), így simán jelölhetnék v-vel is. És néhány (főleg régebbi) irodalmakban jelölik is, szóval részemről ez nem igazi magyarázat.

A celeritas latin szó már lehet érdemi válasz, de csak fénysebességre, ezt elfogadom.

A mechanikai hullámok sebességének c-vel való jelölésére nem ad magyarázatot. Bár ennek ellenére viszonylag sok irodalom c-vel jelöli a mechanikai hullámok terj.sebességét, sőt néha az ún. csoportsebességet is, ahol legfeljebb alsó indexben jelölik a különbséget.

"Mivel hangsúlyos, hogy mechanikai hullámoknál nem az anyag terjed, hanem valami deformáció, ez lehetett az átvétel alapja, hogy megkülönböztessék az anyagi pontok haladó sebességétől"

Itt viszont már háromféle mozgásról beszélünk. Fény esetén ugyebár nem kell közvetítő közeg (éter) ahogy azt a Michelson-Morley kísérlettel igazolták (meg azóta számtalan továbbfejlesztett változatával).

A hang terjedéséhez viszont már kell közvetítő közeg. Így ez eddig kétféle jelölés.

A harmadik jelölés az anyagi pontra vonatkozna.

Ez -amint látjuk- egyfajta ellentmondásként is kezelhető.

A feloldás az, hogy a rugalmas testek mechanikája kb. ugyanúgy kezelhetők, amint az anyagi pontok mechanikája. Ugyanis rugalmas test=végtelen sok anyagi pont.

A matematikai leíráskor ez abban nyílvánul meg, hogy anyagi pontnál a leíró egyenletek közönséges, rugalmas testek esetén pedig parciális diffegyenletek.

"Értem, de akkor végülis a cikk is csak fejtegeti a témát, biztosat nem állít a miértekre."

Talán, mert nincs is biztos válasz.

Úgy néz ki, hogy nem hivatalosa, általánosan, úgymond a bírói kalapács lezáró csapása után kezdték használni, inkább csak folyamatosan elterjedt, szokványból vált "szabvánnyá".