Ha egy folyam két partja közti távolság legalább két kilométer lenne, a folyó majdnem teljes hosszában, és több tonna vizet mozgatna, az komolyabban képes lenne átalakítani a kontinense földrajzát?

Annak a víznek származnia kéne valahonnan.

Az már önmagában eléggé más körülményeket vár el, mint amilyenek ott vannak most, ahová odaképzeled a folyót.

Amúgy mit értesz a földrajz átalakításán?

Mert a térkép természetesen más lenne, lenne rajta egy q széles folyó, ami most nincs. :)

Nem nagyon értem a kérdést.

Azt már általánosban is tanultuk, hogy a Föld felszíne folyamatosan változik.

A felszínformáló tényezők egyike a víz.

Szóval, a kérdésed a válasz: igen! Ahhoz, hogy ezt érzékeld is, viszont elég sokat kell még aludni. :)

Ha két kilométer széles, és mindössze egy méter mély, valamint mindössze 1 m/s sebességgel folyik, akkor két ezer tonna vizet mozgat meg másodpercenként. De ilyen folyam a mesében sincsen, még a Dunán is több mint kétezer m3 víz folyik le Pestnél, pedig közel sincs két km széles.

Szóval ezt hozzátenni, hogy több tonna vizet mozgatna, eleve nem sok értelme volt :)

De a folyamok nem szoktak csak úgy ott teremni ahol folynak. Ezek többnyire évmilliók, de inkább évtízmilliók alatt alakulnak ki, főleg ha 2 km-es szélességet érnek el. Ezen évmilliók alatt viszont a táj egyébként is változik, jégkorszakok jönnek-mennek, kontinensek gyűrnek fel hegységeket vagy éppen földrengés takarít itt-ott ezt-azt, rendezi át a környék arculatát. Szóval amúgy is folyamatosan alakul a kontinens, és ennek inkább következménye, mintsem oka egy folyam kialakulása.

Nem.

"A tornyoknak is stabilan kell allniuk.ellenkezo esetben eletveszelyesek"