Mi történik olyankor, ha a sziámi ikrek egyik tagja meghal, de a másik életben marad?

A halál nem egy pillanat - folyamata van.

Már a halál előtt is elindulnak dolgok a testben, tehát a második is csak kicsit élheti túl az elsőt. Kivéve, ha még idejében leválasztják, de nehéz elkapni a jó pillanatot.

100%osan attól függ, hogy hogyan vannak összekapcsolva és milyen szerveken osztoznak - illetve hogy milyen szintű elválasztásra képes az adott érában az orvostudomány.

Nyilvánvalóan egy halott test igen hamar baktériumok és mérgező anyagok tenyészetévé válik, tehát minél előbb szükséges leválasztani.

Nagyon sokfajta sziámi kapcsolódás lehetséges, kezdve a majdnem kozmetikaitól, ahol orvosi szétválasztás különösebb komplikáció nélkül szükséges; folytatva a "parazitikus" kapcsolódásokkal, amikor egy vagy mindkét test a másik valamilyen szervére van utalva, mert a saját azonos szerve nincs vagy nem működik. Ettől függ az is, hogy akár egyikük halála esetén a másikat lehetséges-e és milyen eséllye megmenteni. Néha a szétválasztásnak annyi az akadálya, hogy nem lehetne megtenni a másik testvér halála nélkül. Ilyenkor, különösen ha a meghalt fél volt a "parazitikus" iker, sokszor leválasztható, hiszen a másik testvér minden létfontosságú szervvel rendelkezik. De ahogy mondtuk, a halál után minél előbb meg kell tenni, a testen osztozás mindenképpen óriási egészségügyi kockázat. A halált sokszor hónapokig, akár évekig tartó betegeskedés előzheti meg, lehetetlen, hogy egy beteg szervezettel való folyamatos kapcsolat ne legyen hatással a másik testvérre is. Nagyon is lehetséges, hogy egy súlyos állapot, pl. egy szívroham, képes legyen 'átterjedni' a kapcsolódott ikerpárra. A szervezet felveszi ugyanazokat az állapotokat. De nyilván közelebbi kapcsolódásnál számos kölcsönös függés kilalakulhat; például az egyik iker vegetatív idegrendszere veheti át a nem tudatos testfunkciók kontrollálását, de mindenképpen befolyásolja egy másik idegrendszer jelenléte. Mondjuk elválasztás után lehet, hogy egyik vagy mindkétidegrendszer nem képes a szívverést konrtollálni, satöbbi. Nem véletlenül javasolják az orvosok a minél korábbi elválasztást, ha az lehetséges.

Híres ikerpárok voltak például

Chang és Eng Bunker (1811 - 1874)- Chang álmában halt meg hosszú betegség után, Eng felébredve kijelentette, hogy "akkor nekem is mennem kell", és valóban 3-4 órával később meghalt vérmérgezés következtében.

Ebben nyilván az is közrejátszott, hogy földrajzi helyzet/közlekedés és orvostudomány fejlettsége miatt nem választhatták el az élő testvért.

Hasonló volt Daisy és Violet Hilton (1908 - 1969) esete, akik a csontos medencénél kapcsolódtak, Daisy influenzában halt meg, Violet utána 1-2 napon belül.

De ne csak azbelőző korok horrortörténeteit említsük: modern orvosok rendszeresen megteszik, hogy halott vagy életképtelen parazitikus ikert választanak le újszülöttekről. Újságok rendszerint csak egy bekezdéses cikket szoktak neki szentelni, uborkaszezonban.

Abszolút nem lehetetlen a műtét, de a fent említett okok miatt rengeteg komplikáció adódhat.

Itt van pl. egy cikk

[link]

ahol egy szétválasztási kísérlet az egyik halálával végződött, de a másik testvér életben maradt.

Nyilván teljesen más dolog két életben lévő emberen operálni, ahol még ha tragikusan is végződik (nem képes a szervezet talpra állni, vagy nem várt komplikációk miatt), mint már halott embert leválasztani, ahol vérmérgezés, fertőzés jó eséllyel már bekövetkezett.