Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Az atommag körül mozgó elektro...

Az atommag körül mozgó elektron egy örökmozgó?

Figyelt kérdés
2016. okt. 10. 17:41
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
100%
#3: "És melyik az a termodinamikai törvény, ami miatt majd megállnak a mozgásban?" - második főtétel, másik nevén entrópia-törvény. És nem megállnak a mozgásban, hanem megszűnnek létezni, ezért nem mozognak örökké. Ha az örökmozgónak nem feltétele az örökké létező, hanem csak olyan létezőt értünk alatta, ami léte alatt mindvégig mozog valamihez képest, akkor a Világegyetem tele van örökmozgókkal. (Még a szekrényem is örökmozgó mondjuk a Holdhoz viszonyított helyzetét tekintve.)
2016. okt. 10. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 anonim ***** válasza:
100%

Az elektron nem kering az atom körül, hanem egyfajta módon rezeg. Súrlódás nélkül, tehát magától nem fog megállni soha, amíg csak szét nem esik az egész (ami azért néha előfordul: mármint az, hogy kirepül az atomból, vagy beleesik a magba).


Amúgy sokra nem mész egy olyan "örökmozgóval", amiből nem lehet folyamatosan energiát kivenni, és az elektron is ilyen.

2016. okt. 10. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 anonim ***** válasza:

Van egy kis probléma a szavak értelmezésével.

A mozgás örök. És relatív. Valami mindig mozog, és ennek mértékét csak egy másik valamihez képest tudod értelmezni.


A mozgás azonban egy absztrakt fogalom, fizikai valóvá attól válik, hogy hordozója van. Egy kerék, egy autó, egy zuhanó kő, egy elektron. Amíg erre a konkrét objektumra más valami nem hat, addig nincs oka változni. Ha biztosítod, hogy amennyiben egy ilyen objektumot mozgást csökkentő hatás ér, azonnal jön egy másik hatás, ami viszont növeli, akkor ez az objektum örökké mozog.


Két kérdés van.

1. Tudod-e ezt biztosítani? Ahhoz felügyeled kell a világ összes hatását, hogy a te objektumodat hagyja békén. Vagy egy másikkal kompenzáld. Ez eléggé elképzelhetetlen. Ezért nincs örökmozgó.

2. Minden hatás egy másik mozgás, amit valami hordoz. Ha emez változik, akkor amaz is. De nem feltétlenül ugyanolyan mértékben. Mivel az energiamegmaradás törvényét eddig nem tudták cáfolni, ezért a te objektumod örökmozgása egy folyamatos energia-átcsoportosítást jelent, az örökmozgód hasznot nem hoz, mert ez csak a te objektumodra igaz. Egy másik objektum, vagy objektumcsoport kárára. És ha a hasznot folyamatosan kivonod, hova teszed? Egy másik objektumba.

2016. okt. 11. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 anonim válasza:
Az örökmozgó lényege az, hogy energiát veszünk ki belőle anélkül, hogy lassulás érné, vagy ha éri is utána visszagyorsul. Mert ha minden energiakivételnél lassabb lesz mint volt akkor záros határidőn belül megáll. Az atommag és az égitestek is csak addig mozognak változatlan sebességgel és irányban míg energiát nem vesznek ki belőlük egy ütközés vagy megközelítés során. Az ne tévesszen meg senkit, hogy ütközés után is megy valamerre, mert ez esetben vagy lassabban megy vagyis energiát vesztett, vagy azért megy gyorsabban mert energiát kapott. És gyakran más irányba megy mert más irányú sebességet kapott. Csak akkor áll meg ha pontosan annyi energiát ad le amennyi a mozgási energiája. De mivel a különböző égitestek egymástól különböző sebességgel és irányba mozognak, joggal merül fel a kérdés, hogy mihez képest áll meg. Ez igaz az elektronra is.
2017. jan. 14. 13:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!