KB. Mekkora lehet egy átlag magyarországi proletár (Szakmunkás segédmunkás) vagy földműves IQ-ja?

Az átlagos IQ az emberiség egészére nézve definitíve 100-as. A különböző népcsoportok intelligenciájának összehasonlításánál komoly módszertani kérdések merülnek fel, ezt így nem feltétlenül lehet igazán jól vizsgálni, és minden jól kalibrált IQ teszt is egészen más mértékű, sőt néha más előjelű eredményt szolgáltat egy ilyen összehasonlításban.

Hogy mennyi egy átlagos magyar IQ-ja? Igen, ezt így nehéz lenne megmondani. De nem hiszem hogy a különböző népcsoportok között 5-10 IQ pontnál nagyobb különbség lenne.

Egy adott ország különböző rétegei közötti IQ-nál már az összehasonlítás kicsivel könnyebb, mert javarészt mégis azonos kultúrkörben születtek meg, és nőttek fel az emberek. Viszont az IQ egy bizonyos szempontból fontos tulajdonság, de az ember életére, sorsára gyakorolt hatásban mégsem mérvadó, és talán nem is a legfontosabb. Persze az intelligencia könnyebbé, vagy nehezebbé teheti a tanulást, illetve kíváncsibbá, kevésbé kíváncsibbá teheti az embert, de nem csak ez számít. Egy magas intelligenciájú ember is lehet műveletlen, lusta, diszlexiás, arrogáns, antiszociális, szociopata, származhat paraszti, munkás családból, követve szülei értékrendjét, világképét, céljait, szakmáját, stb…. Egy alacsonyabb intelligenciájú ember is lehet szorgalmas, olvasott, művelt, kedves, társasági ember, jó érdekérvényesítő képességgel, jó módú, szerető család sarja. Ebből fakadóan bizonyára van hatása az IQ-nak arra, hogy valakiből földműves, szakmunkás lesz-e, vagy bölcsész, mérnök, tudós, teológus, politikus, de nem lesz ez a különbség óriási. Gyanítom, hogy a proletár és földműves réteg átlagos IQ-ja nem alacsonyabb 90-nél, de az orvosok, politikusok, tanárok, mérnökök átlagos IQ-ja sem magasabb 110-nél. Ez nem túl nagy eltérés.

~ ~ ~

> Tehát te azért utálod a felsőbb köröket, mert okosabbak tanultabbak és ettől sikeresebbek mint te?

Eléggé általánosító, és megalapozatlan vélemény. Ismerek Mensa tagokat, akik gyárban dolgoznak, éppen munkanélküliek, arrogáns beképzelt majmok, meg persze ismerek igen nemes, értelmes, bölcs embereket is. Ismerek olyan embert, aki igencsak értelmes, tanult, és pont azért fordult a természet felé, hagyta ott a várost, vett egy kis földet és tért át a földműves életmódra, munkára, mert bölcs belátásból tette ezt. Ismerek olyan kvázi lenézett munkát végző embert, akinek ez a munka nem derogál, éppen ezt a munkát csípte meg, megszerette csinálni, megél belőle annyira, hogy kielégítse az igényeit, de szabadidejében aktív, művelődik, színházba, előadásokra jár, olvas, túrázik, érdekli a keleti filozófia és remekül gitározik. Meg persze ismerek olyanokat is, akik megfelelnek ennek a sztereotip képnek.

De te most egyetlen embert – anélkül, hogy bármit is tudnál róla, hogy mennyire intelligens, milyen szakmát űz –, azonnal feltételezted, hogy bizonyára azért írt olyan választ, amilyet, mert ő földműves, proli, !tehát! alacsony intelligenciájú, és kizárólag csak azért írhatott ilyen véleményt, mert ő úgy látja, hogy a felsőbb körök intelligensebbek.

És még egy megjegyzés, ami a fentebb leírtakból kiolvasható ugyan, de itt újra kiemelném. Az IQ az intelligencia mérőszáma. Az intelligencia problémamegoldó képességet jelent, semmi mást. Az intelligencia nem okosságot, pláne nem sikerességet jelent, mint ahogy a magasság nem jelent jobb kosárlabda tudást, vagy azt, hogy az illető gyorsabban tud futni. Van persze némi korreláció, de a kosárlabdázás és futás kérdésében többet számít, hogy az illető műveli-e ezeket, mennyi idő óta, milyen rendszerességgel, mennyire szorgalmas ebben.

Nagy butaságra vall az a tévhit,hogy az intelligencia feltétlen összefügg az iskolai végzettséggel és a társadalomban betöltött szereppel.

Egyébként meg undorító bicskanyitogató patkány gondolkodás ez,amit a kérdező vall.

Azért mert valaki vidékre született,földművelő családban,vagy éppen a lehetőségei/beállítottsága miatt a szakmunkás pályát választja,attól te milyen alapon tartod kevésbé intelligensnek,mint azt,aki megyei jogú városba született gazdag családba,erős iskolába járt ami kiaknázta a tehetségeit,aztán a család támogatásával továbbtanult,és diplomát szerzett?

Főleg egy olyan országban,ahol a 90 elött felnőtt lakosság 90-95%-ának semmiféle lehetősége nem volt középiskola után továbbtanulni.

Akkor ezek szerint Matolcsy meg az egész politikai slepp intelligensebb mint a szegény ács nagypapám volt?

Mert a papa sose mondta volna egy adókedvezmény bevezetése utána fél évvel,hogy ennek köszönhetően több gyerek született.

Pedig érettségije sem volt,nem is lehetett volna neki, akármit tesz.

> Egyébként meg undorító bicskanyitogató patkány gondolkodás ez,amit a kérdező vall.

Ó, ez csak egy érzelem. Az ilyen gondolkodással való probléma megértéséhez nem csak a megítélést kell érteni, hanem annak okát is.

Azt kifejtettük, hogy:

intelligencia ≠ okosság ≠ műveltség ≠ olvasottság, jártasság ≠ szakmai végzettség ≠ erkölcsi nívó ≠ szociális képességek (pl. EQ) ≠ havi jövedelem ≠ sikeresség ≠ hírnév ≠ stb…

Elég megnézni, miért is alakult a Mensa. A II. világháború meg a gazdasági válság után volt egy olyan ötlet, hogy gyűjtsük össze az intelligens embereket – egy IQ teszt alapján –, hozzuk őket össze, és akkor lesz egy társaság, akik objektív mércével intelligensebbek a többieknél, így bizonyára bölcsebb tanácsokat tudnak majd adni a gazdasági, politikai, társadalmi kérdésekben, amire alapozva a politikusok, vezetők jobb döntéseket tudnak hozni. Csak mint kiderült az ilyen intelligens emberek, akik tagjai lettek a Mensának ugyanolyan megosztottak voltak a különböző kérdésekben, mint a társadalom többi tagja, az intelligencia nem jelenti azt, hogy olvasottabbak, informáltabbak, tanultabbak egy-egy kérdés kapcsán, ezek hiányában meg ugyanúgy nem képesek mélységében, teljes összefüggésében látni egy-egy kérdést, illetve az erre adott válaszok komplex összefüggéseit. Ergo az intelligencia itt mit sem ért, azóta a Mensa alapszabályában is benne van, hogy mint egyesület soha, semmilyen politikai, társadalmi, egyéb kérdésben nem nyilvánít hivatalos, az egész egyesület nevében megfogalmazott véleményt. A Mensa nem konzervatív, nem liberális, nem baloldali, nem jobboldali, nem támogatja vagy ellenzi az eutanáziát, fegyvertartást, abortuszt, fogamzásgátlást, drogliberalizációt, a királyság visszaállítását, a határrevíziót, az oktatás reformját, az egészségügyre fordított összeg növelését, csökkentését, a melegek házasságát, stb… Az egyes tagok persze a maguk nevében megteszik ezt, néha alapos hozzáértéssel, néha az átlagembernél is felületesebben, van, akit nem érdekel a téma, és van, akinek ez kardinális kérdés. De összhang, egyetértés nincs, még csak eltolódások is csak alig vannak a teljes népességhez képest.

De akkor térjünk vissza a lényeghez. A probléma az azzal, hogy valaki egy adott tulajdonsághoz úgy társít egy másikhoz, hogy a kettő nem függ össze, vagy nem olyan mértékben, mint ahogy gondolja, hogy hibás világképhez vezet. A hibás világképből hibás következtetések születnek, abból meg hibás döntések. A hibás döntések meg senkinek nem jók, általában igazságtalan helyzethez vezetnek, és mindegy is, hogy pozitív, vagy negatív irányba, ugyanúgy rossz mindkettő. Ha valaki abból indul ki, hogy Aladár szakmunkás/őstermelő, ergo valószínű alacsonyabb az intelligenciája, ergo nem ért ahhoz, hogy mondjuk kire kell szavazni, Béla viszont egyetemi tanár/gazdasági osztályvezető/cégvezető, ergo magasabb az intelligenciája, ergo jobban ért ahhoz, hogy kire kell szavazni, akkor Bélára fog az illető jobban hallgatni és nem Aladárra, holott lehet, hogy eben a kérdésben Aladár a jártasabb, többet foglalkoztatja a téma, nagyobb mélységben látja át a következmények több aspektusát.

Ez rossz lehet a hibásan megítélőnek is, hiszen nem optimális döntések irányába visz, hanem rosszabb döntések irányában. A legtöbbször meg rossz annak is, akit megítélnek, mert így hátrányba kerül valaki egy másik emberrel szemben, holott a valódi érdemei szerint nem kellene. Aladár szakmunkás, ergo alacsony az IQ-ja, ergo nehezebben fog megküzdeni a kerítés felújítása során felmerülő problémákkal, mint a felújítást koordináló személy. Béla meg cégvezető, ergo magas az IQ-ja, ergo könnyedén megoldja a problémákat, ergo ő jobban össze tudja majd fogni a felújítást ténylegese végző munkásokat. Hát ez nincs így, vagy nem feltétlenül van így, és ebben az esetben Béla érdemtelenül fogja ezt a feladatot megkapni, Aladár sérelmére, mert egy helyzetetet nem a tényleges képességek, tulajdonságok alapján értékelünk, hanem valamivel párhuzamba próbáljuk állítani, ami nem feltétlenül párhuzamos. Ezen sérelmek miatt érzi az ember azt, hogy ez egy „undorító, bicskanyitogató” hozzáállás.

És ez bizony sok esetben ez egészen nagy méreteket ölt, nagyobb társadalmi kérdésekben, széles körben. Lásd: zsidók, cigányok, muszlimok megítélése, vagy fogyatékosok foglalkoztatása, stb… És ilyen módon születhetnek olyan súlyosan hibás alapokra épülő döntések, amelyek már akár emberi sorsokat tehetnek tönkre, emberek élete múlik rajta, vagy akár emberiség ellenes bűnné válnak. Volt rá példa a történelemben néhány, hogy csak a holokausztot említsük. Igen, lehet egy-egy problémának, jelenségnek például a nemzetiséghez, valláshoz kapcsolódó aspektusa is, ezt sem szabad elvitatni, vagy ezt az aspektust figyelmen kívül hagyni, de mindig meg kell nézni, hogy valójában ennek mi az oka, milyen mértékben határozza meg, vagy nem határozza meg a probléma igazi lényegét. Pl. a cigány-magyar kérdésben a legtöbb ember vagy így, vagy úgy ítéli meg rossz párhuzamok alapján a kérdést, alakít ki torz világképet, fogalmaz meg hibás következtetéseket, és hoz hibás döntéseket, aminek sokan isszák meg végül a levét… igazságtalanul. Az egyik hibás világkép a „cigány, tehát lop” jellegű sztereotípia, a másik meg a „az egésznek semmi köze nemzetiségekhez, nincs ilyen aspektusa a dolognak, vannak becsületes és tolvaj cigányok és becsületes és tolvaj magyarok is” jellegű maszatolás. A probléma ez utóbbival az, hogy valóban van nemzetiséghez kötődő aspektusa, vannak kulturális mintázatokból származó értékrendkülönbségek, amelyeknek van történelmi alakulása, van oka a kialakulásuknak, és ezt vizsgálva lehet, hogy jobb megoldást is lehet adni a problémára. De valóban nem az egyetlen aspektus, így ugyan figyelembe kell venni, de a megfelelő súllyal. Nem 0 súllyal és nem úgy, mintha ez lenne az egyetlen súly a mérlegen.

Mindenesetre a kérdésre talán kaptál választ, és remélhetőleg innentől te is megkülönbözteted a két megkülönböztetendő dolgot, tulajdonságot – az intelligenciát és a végzettséget, munkakört – egymástól, így remélhetőleg helyesebb világkép alakul ki benned, ami helyesebb következtetésekre, helyesebb döntésekre vezet, a magad és mások örömére és hasznára.

> De 15 perc irányított beszélgetéssel be tudom sorolni az embereket.

Igen be tudod sorolni az embereket… Valamibe… Valamibe, aminek köze nincs az intelligenciához, pláne nem a logikai intelligenciához, amit egy IQ teszt mér. (Feltéve persze ha nem logikai feladványokat adsz fel neki abban a 15 percben.)

Ismerek Mensa tagot, akivel kínos 2 percnél tovább kettesben maradni. Önmagától nem szólal meg. Ha kérdezel valamit, tőmondatban válaszol, de nem kérdez vissza, nem fejt ki semmit. „Hol dolgozol? / X gyárban / Mit csinálsz ott? / Gépsor mellett vagyok. / Szereted a focit? / Szeretem.” De nem kérdez vissza, hogy te hol dolgozol, te is szereted-e a focit, ha el is mondod, hogy te kinek drukkolsz, ő nem mondja el, hogy ő kinek, hacsak rá nem kérdezel. Volt olyan alkalom, hogy 3 órát ott volt velünk egy 10 fős társaságban és összesen kétszer szólalt meg, egyszer mikor megérkezett és azt mondta, hogy „Sziasztok”, másodszor mikor elment és azt mondta „Most már mennem kell. Sziasztok”. És látszólag őt ez nem is zavarja. Ha beszélgetsz vele 80-nál nagyobb IQ-t nem nézel ki belőle. Viszont ha ír… Ha ír, akkor nagyon hosszan ír – kb. mint én –, jól összeszedett gondolatsor mentén írja amit ír, aminek mélysége van, választékosan fejezi ki magát, tele van érzelemmel, intelligenciával, műveltséggel az, amit ír. Meg hát elvégezte az IQ tesztet és Mensa tag lett.

Ismerek olyan Mensa tagot is, aki bőbeszédűbb, bár ne lenne az, mert akkora tuskó, hogy kijönne belőle egy 6 személyes asztal lapja. Érzéketlen, műveletlen tahó. De ő is Mensa tag.

Ismerek olyan embert, aki bölcs, művelt, analitikusan gondolkodik, mérnöki vénája van, a szakmája is mérnök, nagyon jó is benne, széles látókörű, protezsáltam is, írja meg a Mensa tesztet, és biztosra vettem volna, hogy tag lesz. Kiderült, hogy 110-115 körüli IQ-val rendelkezik, ami átlagon felüli, de nem különösebben kimagasló, ennél jóval többre saccolnád.

~ ~ ~

Amit úgy általában az intelligenciáról gondolunk, az nem teljesen az, ami valójában. Az intelligencia, az IQ teszt által mért logikai intelligencia pusztán a problémamegoldó képességet jelenti.

Amit viszont te megítélsz, az csak részben intelligencia, részben műveltség, részben érzelmi intelligencia, részben az, hogy az illető mennyire nyitott, extrovertált, mennyire jó a kommunikációs képessége, mennyire kedves, stb…. Egyébként lehet, hogy ez a komplex tulajdonsághalmaz, ami alapján besorolod az embereket alkalmasint fontosabb is, mint az IQ, csak azt kell jól megjegyezni, hogy a kettő nem ugyanaz.

"Az intelligencia, az IQ teszt által mért logikai intelligencia pusztán a problémamegoldó képességet jelenti."

Épp tegnap olvastam h azért több tulajdonság kapcsolódik ide. pl az összefüggések átlátása, geometria alakzatok "agyban" elforgatása (melyik képesség ez?) stb.

Csak már rájöttek h ezek kéz a kézben járnak, így a tesztnek elég csak egy az egyiket tesztelni.

Az összefüggések átlátása pont a problémamegoldó képesség része. Ugye kétféle probléma van. Mikor a probléma ismert, a megoldási menete ismert, egyszerűen csak alkalmazni kell egy jól bemagolt megoldást hozzá. Nincs kenyér itthon? Le kell menni a boltba, ennyi és ennyi pénzzel, aztán meg kell venni. Adott egy -2x²+8x-16=0 egyenlet? Be kell helyettesíteni a megfelelő értékeket a megoldóképletbe, kiszámolni és kész is vagyunk. Ehhez se kimagasló, se átlagon felüli intelligencia nem kell. A problémáknak van viszont olyan típusa, ahol nincs egy recept a megoldásához. Na ehhez kell problémamegoldó képesség, intelligencia. Pl. egy ilyen feladatnál:

1

11

21

1211

111221

312211

13112221

1113213211

31131211131221

folytasd a sort…

Nem tudod mi a szabály, arra neked kell rájönnöd. Neked kell megtalálni, hogy a számok között milyen összefüggés áll fenn, és ezt az összefüggést használni. Kipróbálhatod, a jól bevált recepteket, hogy ez vajon egy számtani sor-e, mértani sor-e, a válasz az lesz, hogy nem, és így nem tudod használni a jól bevált recepteket.

(Persze IQ tesztben ez nem jó feladat, mert ennek a feladatnak a megoldásához ismerni kell a számokat, aki írástudatlan, az nem fogja tudni megoldani, pedig lehet, hogy nagyon jó a problémamegoldó képessége, magas az intelligenciája.)

Tehát az összefüggések átlátása a problémamegoldó képesség része.

~ ~ ~

A geometriai alakzatok elforgatása kicsit más kérdés. Alapvetően hétféle intelligencia típust szoktak megkülönböztetni:

- Logikai-matematikai intelligencia

- Nyelvi intelligencia

- Vizuális-térbeli intelligencia

- Mozgási intelligencia

- Zenei intelligencia

- Interperszonális intelligencia

- Metakognitív intelligencia

Az IQ tesztek zöme a logikai-matematikai intelligenciát méri. Néha elforgatásos feladat is van benne, így kerül bele vizuális-térbeli intelligencia, de jellemzően a forgatások nem nehezek. (Nem három tengely körül kell forgatni dolgokat, hanem csak egy tengelyen, síkban, így nem igényel nagyfokú térbeli intelligenciát.) Sok teszt tartalmaz nyelvi részt is, ez sem feltétlenül hiba, kicsit tágabb értelemben mér az intelligenciát, de az IQ tesztek inkább hagyatkoznak a logikai intelligenciára. Az EQ tesztek meg javarészt erősen érintik az interperszonális és metakognitív intelligenciát, bár sok szempontól kívül is állnak azon.

A különböző intelligencia fajták különböző módon korrelálnak, az egyik magas voltából nem feltétlenül következik a másik magas volta. A logikai és térbeli intelligencia még jobban korrelál. De pl. lehet valaki jó logikai intelligenciában, miközben botfülű. Lehet valakinek abszolút hallása, de nem tudja a bal és jobb lábát megkülönböztetni, vagy egy egyszerű mozgást megismételni, így alacsony a mozgási intelligenciája. Lehet valaki empatikus, toleráns, csak síkhülye a matematikához. Meg rendelkezhet valaki magas logikai intelligenciával, csak éppen képtelen emberi kapcsolatokat teremteni, szociális helyzeteket kezelni, így az interperszonális intelligenciája alacsony.

Más képességekkel is tud korrelálni az intelligencia, vagy éppen nem. Pl. nem függ a testmagasságtól. Vagy nem függ teljesen össze a kreativitással, de mégis van valami kapcsolat közöttük, egy nagyon magas IQ-jú embernek általában legalább átlagos a kreativitása, egy nagyon kreatív embernek általában legalább átlagos az IQ-ja. Nem nagyon fordul elő, hogy valaki az egyikben kimagasló, a másikban mélyen átlag alatti, tehát van kapcsolat, de mégsem egyértelmű ez a kapcsolat.

Nem a többi intelligenciával való összefüggésre utaltam, hanem arra, hogy az IQ nem csak a problémamegoldást takarja. (ezért is nincs még pontos definíciója). Nem találom azt a cikket sajnos, fel volt sorolva néhány tulajdonság ami 99%-ban együtt jár a problémamegoldó képességgel.

.

Azon túl amit feljebb írtam rémlik: jó érvelés, memória (kb azok a témakörök amik a mensa "játékos" online próbatesztjében vannak.) A normális tesztben azért nincsen ennyi témakör mert elég csak az egyiket vizsgálni.

"Ma a diplomások körében magasabb a proletárok aránya, mint a szakmunkások körében."

Lehetetlen mivel a proletár kétkezi fizikai munkát végző bérmunkást jelent kizárólag.