Ez hogy? (többi lent)

@10: az első kérdédt te magad is megválaszoltad :) A másik két kérdésedre több szinten is lehet válaszolni. A legelső szinten pl azt, hogy azért, mert ha egy "neutronnak" más lenne a tömege, nem neutronnak hívnánk. Elemi részecskéket akkor tekintünk azonosnak, ha minden tulajdonságuk (elektromos töltés, spin, és sok más minden, köztük a tömeg is) megegyezik. Ha két részecskének minden tulajdonsága megegyezik a tömeget kivéve, akkor azt másik részecskének tekintjük. Szóval a más tömegű neutronokat elneveznénk máshogy.

Aztán. A neutronok ugye kvarkokból épülnek fel. Hat féle kvark van, de ebből három párt lehet alkotni, amik csak tömegükben térnek el. Két d és egy u kvark helyett lehetne mondjuk két s és egy c kvarkból építeni egy részecskét, és olyan lenne, mint a neutron, csak nehezebb. Igazából létezik is, valamelyik omega barion. (Barionok a három kvarkból álló részecskék, az omega barionok közülük azok, amik nem tartalmaznak u és d kvarkokat.) Tehát ezt hívhatnánk neutronnak, mert ugyanolyan, csak nehezebb. Viszont nem tesszük, a fent említett okok miatt. Illetve van még egy gond vele: baromi gyorsan elbomlik. Ugyanis a barionoknak, pontosabban a kvarkoknak megvan az a tulajdonsága, hogy szeretnek a lehető legkisebb tömegű állapotba kerülnek. És hogy-hogy nem, a gyenge kölcsönhatás révén a kvarkoknak - így a belőlük álló barionoknak is - adott a lehetőség, hogy egymásba átalakuljanak. Ezért nem lesz stabil egy barion sem, csak a legkönnyebb u és d kvarkokból állók - a többi addig alakulgat át, amíg végül ők is d meg u kvarkokból állnak. Ami azt illeti, ez az oka a neutron bomlásának is: a proton könnyebb. Az atommagban, az erős kölcsönhatás által kötött állapotban nem bomlik el, de magára hagyva protonná alakul tizenpárperces felezési idővel.

Szóval maradnak a legkönnyebb kvarkokból álló barionok. És, hogy a d meg u kvarkok tömege miért mindig ugyanakkora? Ahogy szó volt róla, azért, mert ha nem ugyanakkora lenne mindig, akkor külön neveket kapnának. És, hogy miért csak pár lehetséges tömegük lehet a kvarkoknak? Mert csak párféle módon képesek kölcsönhatni a Higgs-mezővel.

(Amúgy magának a neutronnak a tömegét, legalábbis a döntő részét, nem a Higgs-mechanizmus adja :) De ez nem változtat semmit a lényegen.)

@11-12: legjobb tudomásunk szerint a kvarkok és leptonok nem oszthatóak tovább. Elég jó elméleti alapunk van azt feltételezni, hogy ezek már ténylegesen elemi részecskék. Az elemi részecskéket, valamint azok csoportosítását itt láthatod:

[link]

@16: a bozonok kölcsönhatást hordozó részecskék, nem építőkockák.

Van egy atommagunk, keringenek körülötte elektronok. Megküldjük egy megfelelő hullámhosszú (így energiájú) fotonnal, és az egyik elektron felugrik egy magasabb energiaszintre, miközben elnyeli azt a fotont. Ekkor ún. gerjesztett állapotba kerül. A gerjesztett állapot azonban nem stabil, az elektronunk egy foton kisugárzása közben visszaugrik a magasabb energiaszintről az alacsonyabbra. Ezt a jelenséget szerintem kb mindenki ismeri. Mégsem úgy képzeljük el, hogy az eleketronban ott van benne a foton, és majd kiadja magából, ha visszaugrik alacsony energiaállapotra. Sokkal inkább úgy, hogy az alacsony energiaállapotra ugrás következménye a foton kisugárzódása, az a foton akkor keletkezik, amikor az elektron alacsonyabb energiaállapotra ugrik.

A kvarkok egymásba alakulásakor ugyanez a helyzet. Nem a kvarkban magában van benne a W bozon. A kvarkok egymásba alakulása során keletkezik az a W bozon. Ezt szokták úgy írni, hogy kibocsát egy W bozont. Talán szerencsésebb lenne úgy írni, hogy a folyamat során kisugárzódik egy W bozon, és kevésbé kavarná meg az embereket. De a lényeg az, hogy nem arra utal a béta bomlás, hogy a kvarkokban "kis" W bozonok vannak.