Vélemény?

Na akkor alkossunk plusz feltételezést, amivel máris bukik minden azonosítási módszer.

Feltételezés: a nagy szimuláló faj számítógépe egyáltalán nem az a digitális gép, amit mi saját fejletlen hardvereinkkel feltételezünk, hanem egy kvantumalapú gép, ahol a kvantumállapotok végtelen variációs lehetőségei miatt a gép világábrázolása gyakorlatilag analóg, kvantálatlan, rasztermentes, holografikus.

Tessék, máris értelmetlen a rasztert keresgélni, mert NINCS. Sem térben, sem időben. A Planck-méret nem a raszter, csupán egy, a szimuláció kitalált fizikájából fakadó adat, maga a szimuláció röhögve képes lenne ennél is kisebb bontásra.

Na innentől megint lehet légvárakat építeni feltételezésekre.

Én tartok attól, hogy rossz alapfeltevésekkel és azok rosszul kiválasztott vizsgálatával ki fogják hozni, hogy igen, szimuláció vagyunk, aztán közben nem is.

Elég sok szekta mutogat féltudományos bizonyítékokat a saját istenére, ez lenne egy újabb verzió.