A belsőégésű motorok kb. mekkora tengerszint feletti magasságig működőképesek?

A szívó benzineseknél:

A tapasztalatok szerint a tengerszint feletti magasság 100 méterenkénti növekedésével az elszenvedett

teljesítményveszteség 1%, mivel a magassággal a légköri nyomás és az oxigéntartalom csökken. A turbófeltöltőknél más a helyzet mert a csökkenő külső nyomás nagyobb fordulatot okoz a turbó tengelyen mely több térfogatú levegőt nyom a hengerbe. Egyébként a turbófeltöltőt repülőgépekre találták ki mert ott a magasság változik (evidens) így a motor mindig elég oxigént kap és (relatíve) állandó a leadott teljesítmény.

Tibetben 1956-ban Csepel teherautók voltak, melyek kompresszoros (tehát feltöltéses) motorral elsőként futottak be egy nagy tételű lehetséges rendelés elnyerési versenyén.

A szívómotoroknak ez már sok volt. 5000 m fölött azok már használhatatlanok. Van egy félig-meddig igaz ökölszabály, hogy a szívómotorok 100 méterenként 1%-ot vesztenek a teljesítményükből.

A második vh. nagy magassági, belsőégésű motoros repülői mind használtak valamilyen feltöltési módszert, kompresszort vagy turbót.

Hogy a szívómotorok esetén a benzin vagy a dízel tűri jobban a ritka levegőt, arról nincs adatom, de erősen gyanítom, hogy a dízel a nyerő, egyrészt magasabb nyomatékú, tehát jobban tűri a teljesítményvesztést, másrészt a gázolaj üzemanyag-levegő keveréke sokkal szélesebb keverék-arány tartományban tud gyors (robbanásszerű) lángfronttal égni, mint a benzin, harmadrészt a kompressziós értékében van jócskán tartalék a kisebb nyomás esetére. Bár szerintem a hidegindításnak állatira rovására megy a dolog.