Az űrben lebegve meddig érne el a nap melege?

Van ám hősugárzás is! Nem csak az anyag részecskéinek hőmozgása a hő.

A hősugárzás, pontosabban az infravörös sugárzás az elektromágneses sugárzás spektrumának egy szakasza. A mikrohullámú sugárzás tartománya és a látható fény tartománya között van.

[link]

Na már most ha kint lebegsz a világűrben, a testedet ez a sugárzás - az infravörös - is melegíteni fogja.

Amúgy hogyan terjed a hő?

"A hő terjedésének nevezzük, ahogyan a hőenergia eljut az egyik rendszerből a másikba. Ez történhet vezetéssel, áramlással és sugárzással, illetve ezek kombinációjával. A hő mindig a magasabb hőmérsékletű helyről (ez most az áram hőhatása által melegített berendezés) a kisebb hőmérsékletű hely (a környezet) felé terjed."

[link]

dellfil

"...tehát kell lennie a nap körül egy X sugarú körnek (vagy pontosabban gömbnek) amíg még a világűrben lebegve is hatással lenne rám a hője."

A távolság függvényében fog változni az adott felületegységre jutó energia. Minél távolabb mész annál kisebb, közeledsz a forráshoz növekszik. Mivel a gömbfelület a gömb sugarának változására négyzetes arányban változik, így az egységnyi felületre jutó (hő)energia is négyzetes arányban fog változni a hőforrástól való távolság változással.

Fele távolság - négyszer annyi energia felületegységenként

Kétszeres távolság - negyed annyi energia felületegységenként.

dellfil

Kicsit kevered a fogalmakat. Először is tisztáznod kell magadban, hogy mi a fény. Hogy a fény a világűrben is terjed, nem kell hozzá közvetitő közeg, azt tudod. (A hang más tészta, a hang ugyanis VALÓBAN a levegő rezgése. Ezért a puszta űrben közvetítő közeg nélkül nincsenek hangok.)

Azt is tudod, hogy a fény TUD hőt átadni, hiszen a dolgok (vagy te) felmelegedtek, ha a napra teszed őket. A bőröd is le tud sülni, ha napozol. Megint csak nem kellett közvetítő közeg!

A fény az egyfajta sugárzás: egy fotonnak nevezett részecske. Hasonló részecskék alkotják a tested atomjait is. Ezek a fotonok szabadon repkednek, miután a Nap kilökte magából őket. Energiájukat a frekvenciájuk alapján mérjük, azaz hogy adott idő alatt hányszor "rezegnek". Ezek közül az alacsony frekvenciájúak: [link] , mint a fény vagy a rádióhullámok, ártalmatlanok a számunkra. A magas frekvenciák viszont halálosak. De mi itt a Földön védve vagyunk (a légkör megtöri a magas frekvenciájú sugarakat, mielőtt elérnének minket).

Amikor egy fénysugár nekiütközik a tested atomjainak, akkor átadja nekik a saját energiáját, mire azok szintén gyorsabban fognak rezegni. Ez a rezgés maga az, amit hőnek hívunk. A gyorsabban rezgő molekulák könnyebben "szétesnek" és állnak aztán össze más molekulákká, ezért szükséges a hő a legtöbb kémiai folyamathoz.

Itt akkor meg kellene különböztetnünk az égést. Amit égésnek hívunk, az az oxigén nevű (nagyon reaktív) anyaggal való molekulává egyesülés. Az oxigén nagyon könnyen alkot úk molekulákat, ezért amikor sok hőt kap, sok anyagmolekula átrendeződik az oxigén javára. Például a szén és az oxigén egyesül széndioxidmolekulává, amikor fát vagy kőszenet hevítesz.

Amikor azonban a legerősebb, legmagasabb frevenciájú sugárzás éri a testedet, akkor sokkal drasztikusabb dolog történik. Az atom nem egyszerűen csak gyorsabban fog rezegni (azaz melegebb lesz), hanem annyi energiát kap, annyira felgyorsul, hogy egyszerűen SZÉTESIK.

Az atom ugye áll egy atommagból és a hozzá kapcsolódó elektronokból. Molekulákban az atomok az elektronok segítségével kapcsolódnak össze. Azonban az elektronok ide-oda mozgása annyira felgyorsul, hogy egyszerűen kilökődnek. Képzelj el valamit, ami olyan erősen rázza magát, hogy mindent ledob magáról. Ionizáló sugárzásnak s hívják ezeket a frekvenciatartományokat, mert ionnak nevezik az olyan atomokat, amiknek több vagy kevesebb elektronja van. Az ionok erős töltéssel rendelkeznek a hiányzó elektronok miatt, ami miatt más atomokra is veszélyesek, mert próbálják elvonzani az ő elektronjaikat is. Tehát a te bőrödet alkotó részecskék felbomlanak anélkül, hogy akár csak újra összeállnának.

Ennek súlyos következményei vannak. Egyrészt a sejtjeid egy része elhal. Még kockázatosabb azonban, ha a sejt magja károsul. A sejted osztódását a DNS nevű molekula vezérli, ha ez alakul át a sugárzás következtében, akkor a sejt nem fog megfelelően működni, sőt: az osztódáskor magáról készített másolatok se fognak működni, tehát a testedben elkezdenek terjedni ezek a hasznavehetetlen károsan viselkedő sejtek, amit úgy hívunk, hogy RÁK.

A világűrben, a Föld távolságában inkább melegszel, mint hűlsz... a napsütés miatt. Simán le lehet ott égni, és nagyon gyorsan.

Még a Marson is veszélyes a sugárzás, ráadásul a szokásos védőruhák sem védenek eléggé. Viszont ott úgy tudsz leégni, hogy közben fázol is.

De még a Plútóra is hatással van a Nap sugárzása - bár ott már csak 40K van, de ugyanúgy felhők, óceán, stb. - minden van. Még fjordok is.