Mi történne a világegyetemmel, illetve a földi élettel ha a közelünkben (20-50 fényéven belül) történne egy supernova robbanás?

Régebben olvastam valahol, hogy ha olyan 100-200 fényéven belül történne a robbanás, akkor minden életet kipusztítana a földről. (A tejútrendszer az olyan 100'000 fényév átmérőjű)

Állítólag azért is tudott ilyen szintre fejlődni az élet a földön, mert a naprendszerünk egy olyan gyűrűn helyezkedik el a tejútrendszerben, ami együtt mozog a galaxis "csápjaival". Így sosem haladunk át olyan részen, ahol sűrűn helyezkednek el csillagok.

Már volt rá példa:

[link]

A világegyetemnek semmi baja nincs a szupernóva-robbanásokkal.

Egy átlagos galaxisban évszázadonként 3-4 szupernóva-robbanás történik. Mivel Sok ezermilliárd galaxis van, és a szupernóvák messzire látszanak (az ismert világegyetem "legtávolabbi" zugából is meglátják az óriástávcsövek) így nap-mint-nap lehetne szupernóvát találni. Sok amatőr "szupernóva vadász" dolgozik eredményesen.

Egy szupernóva-robbanás úgy 100 fényéven belül jelenthet komolyabb veszélyt a Föld élővilágára nézve. Az sem mindegy, hogy merre mutat a "robbanó csillag" forgástengelye, és mennyire aszimmetrikus a robbanás.

Ebben a linkben is szó esik a Földet érő hatásokról:

[link]

Itt részletesen tárgyalja a különböző hatásokat amit egy közeli szupernóva okozhatna:

[link]

Találtam egy részletes leírást:

[link]

Átmérőre?

Erre nem igen lehet mit mondani. Sok mindentől függ. De azért értem (vagy érteni vélem) mire gondolsz.

Vegyük sorjába. Először is két fő típusa van a szupernóváknak: I-es (egyes) - a nagy "i" római szám akar lenni :) - és II-es.

A II-es tipusú nagytömegű végállapotát élő csillag magjának összeroppanásából fakadó robbanás, a Napnál legalább ötször nagyobb csillagok végzik így. Persze az ennél nagyobbak is! Na most itt el lehetne mondani milyen méretű ekkor a csillag. Jó nagy. Vörös óriáscsillag, amely átmérője a Mars pálya, vagy akár a Jupiter pályaátmérőjével vetekszik. Ez kb. 1560 millió(!) km. Nos ennek a csillagnak a magja roppan össze. A mag méretéről nem tudok mit mondani az összeroppanás pillanatában, de a lökéshullám ami szétveti a csillagot, körülbelül naprendszerméretű lehet, amikor a felülete annyira lehűl - 6000-8000 C fokra - hogy látható fényben is elkezd sugározni. Most képzelj el egy naprendszer méretű "csillagot". Milyen mennyiségű sugárzást bocsájthat ki? Nos annyit, hogy a saját galaxisát is túlragyogja. Annyi energiát sugároz ki pár hét alatt, mint a Napunk 10 milliárd éves időtartama alatt! Tehát a II-es típusú szupernóva a felvillanása időpontjában kb. naprendszer méretű. De rohamosan tágul. Körülbelül - úgy tudom - 10-20 ezer km/sec sebességgel. Például a Rák köd (az 1050-ben észlelt szupernóva maradványa) már 6 fényév átmérőjűre nőtt.

[link]

Az I-es típusú egészen másféle robbanás. Itt szükség van egy szoros kettőscsillagra. Azért kell közel keringeniük egymáshoz, hogy lehetővé váljon az anyagátáramlás az egyikről a másikra. Az is kell, hogy az egyik féhér törpecsillag legyen, a másik vörös óriás. A vörös óriás felszínéről folyamatosan anyag áramlik a fehér törpe felszínére a kialakult akkréciós korongból. Ha elég anyag gyűlik össze, hogy a fehér törpét átlendítse a Chandrasekhar féle határon, a fehér törpe felrobban egy hatalmas termonukleáris bombaként. Ezek a szupernóvák sokszorosan fényesebbek a II-es típusúaknál. A kinduló méretek a két csillag kb. a Naprendszer belső mérete távolság, a fehér törpe kb. Föld méretű, de a Nap tömegénél 1,5-2-szer nagyobb. Mi a Chandrasekhar féle határ?

[link]

[link]