Ha csökken a vérnyonás, akkor nő a pulzus?

Nem vagyok orvos, de nem hiszem, hogy ennyire kölcsönös és állandó kapcsolat lenne.

Ha egy eső vérnyomás csökkenő oxigén- illetve vércukor-szinttel jár a megfelelő receptorokon, akkor a pulzussal a szervezet megpróbálhatja ezt pulzusszám-emeléssel kompenzálni. Ugyanaz a játék, mint mikor magaslati levegőn vagy, emiatt alacsonyabb parciális nyomású oxigén miatt oxigénszegényebb környezetben.

De a beindító jel nem a vérnyomás értéke, az valami egyéb vérjellemző, tápanyag, oxigén szintje.

Egy magas vérnyomás nem jár esőt tápanyag- és oxigénszinttel, emelkedővel sem, a vérnyomásra magára nem reagál a szervezet (legalábbis tudtommal ezt nem ellenőrzi semmi), tehát nem fog ettől csökkenni a pulzus.

A magas vérnyomás is bizonyára együtt jár olyan fiziológiai változásokkal, amire a szervezet valahogy közvetetten reagál, de nem magára a vérnyomásra, hanem valami következményére. És a reakció biztosan nem olyan lesz, aminek a célja a vérnyomás csökkentése, nem ezt akarja kompenzálni.

Szerintem éppen ezért mondják, hogy a magas vérnyomás fő veszélye, hogy gyakorlatilag tünetmentesen tud fennállni.

Köszönöm. :D

Ettől még nem kizárt, hogy hülyeséget írtam, az olvasott laikus még nem szakértő.

"Ha csökken a vérnyonás, akkor nő a pulzus?"

Pontosan. Ha csökken a vérnyomás, az (közvetve vagy közvetlenül) a presszor (vérnyomásemelő) központot aktiválja, és ez (többek között) növeli a pulzusszámot.

"Szoval a magas a vernyomasa valakinek, akkor az többnyire bradykardiaval jár? "

Ezt sajnos nem tudom, nem vagyok orvos, de nem hiszem, hiszen épp az az egyik oka lehet, hogy a szív "túlműködik" (például mert megnő a perifériás ellenállás). A nyomásérzékelő receptorok érzékenysége például megváltozik, ha magas vérnyomás alakul ki. A szívfrekvenciát a vérnyomáson kívül még sok tényező befolyásolja, a vérnyomás szabályozása nagyon összetett.

"Hogyan szabalyozza egymast a kettő?"

Ha csak a kettőt nézzük, lényegében az a negatív visszacsatolás áll fenn, amit te is felvetettél. De mint írtam, sok más tényező is szerepet játszhat a szabályozásukban.

#1 (Wadmalac)

Az igaz, hogy a vérnyomás változását többféle módon is érzékelheti a szervezet (pl. a vér O2 és CO2 szintjén keresztül), de az nem igaz, hogy ne lennének az erek falában nyomásérzékelő receptorok: baroreceptorok (az igaz, hogy nem közvetlenül a nyomást, hanem az erek falának feszülését érzékelik). Ráadásul ezek egy része különösen fontos szerepet tölt be a vérnyomást csökkentő (depresszor) válasz kialakításában.

Az sem igaz, hogy (az egészséges) szervezet ne reagálna a magas vérnyomásra (ha nem okkal áll fenn), a vérnyomás nagyon precízen szabályozott. Az más kérdés, hogy kóros esetekben az egyensúly eltolódhat.

[link]

[link]

[link]

[link]

Na ezért mondtam, hogy laikusként böfögök bele. Én a magas vérnyomás tünetmentességéből indultam ki, tévesen. :D

Gondolom, a jelzett érfali nyomásérzékelés hiba például az "érelmeszesedés" miatt lehet.

Csak a saját példámat tudom megemlíteni. Amikor orvosnál mérik a vérnyomásomat, pl munkaalkalmasságin, vagy jogosítvány miatt a pulzusom 120-130 környékén szokott járni. A vérnyomásom is felmegy 150 környékére. Az orvosok mindig elkezdik kérdezgetni, hogy nem vagyok-e rosszul, hívjanak-e mentőt. Pedig nem érzek semmi különöset, azon kívül, hogy a méréstől előre stresszelek, mert tudom hogy ez lesz és nem tudom befolyásolni. Szóval a kettő együtt is tud magas lenni.

Ha itthon mérem, akkor mindkét érték teljesen normál. Okosóra pl méri egész nap a pulzusomat. Tudom, ez nem egy kalibrált orvosi eszköz, de akkor is ad valamilyen hozzávetőleges értéket. Eszerint az átlag pulzusom 72, irodalmi érték.