Mi a genetikai alapja a fajképződésnek?

"Úgy tudom, hogy az evolúció során akkor tekinthető a természetben két egyed külön fajúnak, ha már nem tudnak egymással termékeny utódot létrehozni."

A baktériumok, egysejtű eukarióták osztódással szaporodnak. Sok növényfaj ivartalanul szaporodik. Ezeknél hogyan értelmezed a "közös" utódot?

A kérdésedre válaszolva: leggyakrabban az a gátja közeli rokon fajok keresztezésének, hogy eltér a kromoszóma számuk.

Mint a második válaszoló is írta, nagyon sokféle módon kialakulhat a reproduktív izoláció (kb. az egymással való szaporodóképtelenség). Erről itt írnak bővebben (angolul):

[link]

Mint Ozmium42 leírta, az általad említett fajdefiníció eleve csak olyan élőlényeknél alkalmazható, amelyek ivarosan (is) szaporodnak. Emellett további komplikációt jelent, hogy az esetleges hibridek sem mindig terméktelenek. Több olyan közeli rokon faj ismert amelyeknek lehet termékeny hibridjük (például nagyon ritkán az öszvérek is lehetnek termékenyek), de a természetben nem szaporodnak egymással (erről is írt az 2. válaszoló).

De ennél bonyolultabb példák is vannak. A növényeknél a rokonfajok gyakran tudnak termékeny hibrideket létrehozni, ebből sokszor új faj is kialakulhat. (Például ilyen hibrid az erdélyi hérics).

Egy másik különleges példa a kecskebéka esete. Két békafaj, a kis és nagy tavibéka egyedei képesek egymással szaporodni, és termékeny utódokat létrehozni, ezek a kecskebékák. A kecskebékák képesek a kis és nagy tavibékákkal is szaporodni, ugyanakkor ha egymással tenyésztjük őket, előbb-utóbb terméktelenek lesznek. Ezért tekintjük a kis és nagy tavibékát külön fajnak.