Miért olyan kicsik?

Három fő effektust szeretnék kiemelni:

1) A kis molekulák kondenzációja. A Naphoz közel a kis molekulák, és itt főleg a víz a fontos, gáz halmazállapotúak. A gázbolygók övében pedig folyékonyak, az alacsonyabb hőmérséklet miatt. Ezért a port a külső részeken összetapasztja a folyékony víz. A belső részeken nem. Ezért a gázbolygók (magjai) gyorsan keletkeztek, a kőzetbolygók lassan. Na most ebből is következik, hogy a kőzetbolygók a "maradékból" gazdálkodtak. Kevesebb kőzet maradt és kevesebb gáz maradt nekünk, hiszen a gázbolygók már évmilliárdokkal korábban kialakultak és begyűjtötték amit tudtak.

(Ezért van az is, hogy egy határ után viszont már újra kisebb bolygók vannak. Ott a víz megszilárdul és a kőzetbolygókhoz hasonló a helyzet)

2) A Naphoz közeli bolygók általában nagyobb sebességgel keringenek és sűrűbben is vannak. És mint előbb láttuk, lassabban is alakulnak ki. Ezért gyakoribb az ütközés, hosszabb időn át és nagyobb sebességgel. És ezek az ütközések sokszor szétszakítják a bolygókat. Ez történt a Földdel is. Lehetnénk nagyobbak is, de ugye összeütköztünk egy kisbolygóval, és így kisebbek vagyunk de egy jó nagy Holddal.

3) Mivel kisebb a kőzetbolygók magja, és fölöttük a gáz melegebb, ezért a gázok elérhetik a szökési sebességet. A Jupiteren egy nagy kőzet mag fölött hideg gáz van (a gázmolekulák mozgási energiája kicsi, az ez ellen ható gravitáció nagy), a Merkúron meg kis kőzet mag fölött meleg gáz. Ezért a Jupiteren ott marad a gáz és tud növekedni, a Merkúron meg nem marad ott a gáz.

És most jutott eszembe, nem tudom mennyire megalapozott ez a negyedik ötlet, hogy a közelebbi bolygók jobban ki vannak téve a napszélnek, ami simán "lefújja" róluk a gázt. Lehet hogy ez nem szükséges a jelenség magyarázatához, de ha már eszembe jutott leírtam.

"gázbolygók már évmilliárdokkal korábban kialakultak és begyűjtötték amit tudtak. "

Maximum évmilliókkal!

A többi jó amit egyes írt.

Az egész a napszéllel függ össze.

Ami a belső naprendszert kitakarította "gázügyileg", és takarítja ma is.