Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan csökkentik a szénhidrát...

Hogyan csökkentik a szénhidráttartalmat?

Figyelt kérdés
Mostanában megjelentek a piacon a szénhidrátcsökkentett élelmiszerek, de milyen módszerrel vonják belőlük ki a szénhidrátot? Ez nem káros az egészségre?

2016. jún. 14. 10:17
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
100%

Nem kell kivonni, csak nem tesznek bele. Hogy hogyan lehet elerni, az elelmiszerenkent valtozik:

- Nem tesznek bele cukrot, helyette edesitoszert hasznalnak. Az edesitoszerek a kozhiedelem szerint karosak, de ez nem igaz. Biztos hogy kulon jo hatasuk nincs azon kivul, hogy nem hizlalnak, az alkalmazott mennyisegben nem artalmasak.

- Valami masfele cukrot tesznek bele, ami edesebb. Egyes cukrok edesito hatasa (per kaloria) erosebb a nad/repacukornal, igy ugyanakkora edes izhez kevesebb szenhidrattartalom is eleg.

- Teljes kiorlesu lisztet hasznalnak, igy a kesz termekben kevesebb % a kemenyito azaz a szenhidrat.


Szoval ne ugy kepzeld, hogy fogjak a sutemenyt es beaztatjak valami szenhidrat kivono oldatba, hanem hogy eleve nem is volt benne. (A csokkentett szenhidrattartalom az az erdeti recepthez vagy a ceg hasonlo, de cukorral es finomliszttel keszult termekeihez kepest csokkentett.)

2016. jún. 14. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 A kérdező kommentje:

Értem. Ez alapján a válasz alapján rájöttem, hogy én elsősorban a LISZT-re gondoltam, mert a Xillit vagy az Eritrit előállításának a módját már megtaláltam valahol a neten. Szóval vannak olyan KENYEREK, amikre azt írják rá, hogy valahány %-kal csökkentett szénhidráttartalmú LISZT-ből készülnek.

Azaz? Kevernek hozzá egy kis krétaport? Vagy mi a fene? :)

2016. jún. 14. 11:49
 3/15 anonim ***** válasza:

A liszt esetben mint irtam, az egyik lehetoseg az a teljes kiorlesu liszt, aminek alapbol kevesebb a szenhidrattartalma. Itt ugye a lisztbe beleorlik a buzaszemek emeszthetetlen reszeit, ami miatt a liszt egy resze nem hasznosul, azaz uugy tudsz megenni mondjuk 100 gramm suiti, hogy csak 90 gramm sutit ettel meg 10 grammnyi semmit. (Ez ugyenis lenyegeben egy emeszthetetlen fureszpor ha jobban belegondolsz, ilyen erovel azt is meg lehetne tenni, hogy valodi fureszport adnak a liszthez. Ez a "fureszpor" jelen esetben nem mergezo, csak nem taplalo - ezt jelenti a csokkentett szenhidrattartalom -, raadasul ugyebar termeszetes anyag, szoval miert is ne lehetne beledaralni a kenyerbe. Az egy gond vele hogy rossz izu, ha tul sokat adnak, meg ugye nem kepez tul jo tesztat, amihez azert megiscsak kell a kemenyito.)

Illetve ehelyett azt lehet meg csinalni hogy olyan lisztfajtakat adnak a buzaliszthez (pl rozsot), aminek magasabb a feherjetartalma (%-ban), meghozza a kemenyitotartalom (ami a szenhidrat ugye) rovasara. Esetleg olyan fajta buzat alkalmaznak eleve (durum).

A malomipar is folyton kiserletezik uj dolgokkal, gyanitom hogy kinjukban mindent kiprobalnak hogy mit lehet beledaralni meg a lisztbe, ami olcso, nem mergezo es es nem tartalmaz kemenyitot. De azert erosen meg van kotve a kezuk, szoval kretapor biztos nem szerepel a listan.

2016. jún. 14. 16:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 A kérdező kommentje:

Pl. esetleg mondjuk lenmaglisztet adnak hozzá?


Erről a videóról mit gondolsz? Miért sikerül az egyik szénhidrátcsökkentő embernek jobban ez a dolog, mint a másiknak?

https://www.youtube.com/watch?v=gr_jyumHUBM

2016. jún. 14. 22:09
 5/15 anonim ***** válasza:

Hát először is, ezeket a termékeket mint mondtam a malomipar fejleszti. A fejlesztésben rengeteg dolog van, engedélyeztetés, a termék tesztelése (azaz kipróbálják hogy mire jó) stb. Nagyon sok múlik az adalékanyagok pontos arányán, amit minden cég nagy-nagy titokban tart.

Aztán hogy a cég mit dob piacra, az a saját stratégiájának a kérdése: lehet, hogy ők is ki tudnának keverni egy jobban szénhidrátcsökkentett port, de úgy ítélték meg, hogy annak már nagyon rossz az ize, ezért inkább nem csökkentik annyira azt remélve, hogy a vásárló majd inkább azt veszi. (Vagyis a jobb nem biztos hogy az, amelyik jobban csökkentett.) Lehet persze, hogy tényleg nem sikerült nekik, mert nem találták el a megfelelő adalékanyagot. Nem értek ennyire mélyen hozzá, de az is lehet hogy egyes anyagok szabadalmaztatva vannak így csak adott cég használhatja őket.


Ezek (főleg a pontos arányok) eléggé titkos dolgok, de a komponenseket gondolom mindenhol rá kell írni a zacskóra.


Nézd meg pl ezt találtam:


Összetevők: búzaliszt, búzafehérje, élelmi rost, zabpehelyliszt, tejfehérje, resistens keményítő, búzakorpa, növényi zsír (pálma), sűrítőanyag: guar gumi, pektin, maltodextrin, emulgeálószer: E471, étkezési sav: tejsav, lisztkezelőszer: ascorbinsav, enzimek


Az enzimek például egy oylan dolog ami nagyon titkos, és nagyon fontos, és látod nincs pontosan kifejtve. Sokat beszélgettem a Ceres sütőipari kft egyik tesztelőjével erről, és elmondta, hogy azt ők se tudják hogy melyik keverékben mi van, de nagyok a különbségek. (Hogyan kel a cucc, hogyan sül, stb.)


A többi összetevőn látszik hogy lényegében midnen van benne amit felsoroltam: extra fehérje (azaz mintha durum lenne), extra korpa (azaz mintha teljes kiőrlésű lenne), de ezen kívül extra rezisztens keményítő és egy kis guargumi is van benne. Vagyis ez egy fehér porkeverék, aminek a fele liszt a másik fele pedig fűrészpor, emészthetetlen izék és midnenféle segédanyag, hogy ennek ellenére lisztszerűen viselkedjen.

2016. jún. 14. 23:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/15 A kérdező kommentje:

Értem. Hát, nagyon köszi a választ! Most azért okosabb lettem. Tehát nem úgy vonják ki a szénhidrátot a lisztből, mint a hogy a koffeint a kávéból pl., vagy ahogy a vasat az ásványvízből, vagy ahogy a laktózt a tejből. A név tehát becsapós, a szénhidrát-csökketnett igazából azt jelenti, hogy beledaráltak egy kis papírt vagy "krétaport"... (fene tudja), vagy ilyesmiket. Na ez az, ami úgy érzésre visszatartott engem mindig ezektől az izéktől, mert nem tudom, hogy mit eszek, hogy mit veszek, hogy miket etetnek meg velem.


De ezek a gyanús összetevők persze nem csak a lisztekben lehetnek benne, hanem bármilyen készre feldolgozott élelmiszerben, amit a boltokban találunk, úgyhogy lehet, hogy teljesen fölösleges az aggodalmam, mert már régen hülyére zabáltam magam azokból az összetevőkből, amiktől most az új termék láttán ("lisztek") annyira tartok...


De ha azt vesszük, a laktózmentes tejben is van hozzáadott dolog, egy baktérium-végtermék, amitől édesebb az íze. Meg ahogy láttam, az Eritrit esetében is valamilyen baktériumvégterméket ennék, ha vennék. És gondolom, hogy ezek az úgynevezett enzimek is azok lehetnek, valamilyen baktériumok. Ahogy pl. a joghurtokba is állítólag beleraknak ilyesmiket. Sőt, még a savanyú káposzta is baktériumvégtermékek miatt kapja meg az ízét...


Csak a Xillitnél néztem a wikipédiában, hogy ott pl. kémiai folyamatoknak is alávetik a cuccot, ami ha jól gondolom, akkor a víz vastalanításához hasonlítható (állítólag az ilyen ásványvizek tetejéről lapáttal szednek le valamilyen habot). Meg az étolajat és a margarint is valahogyan hidrogénezik, szóval ez is egy kémiai folyamat...


A koffeinmentesítésről hallottam a legkevesebbet, csak annyit, hogy álltólag valamilyen egészségre káros anyaggal mentesítik a kávékat, ezért az ilyen kávé többet árt, mint az amelyik nem koffeinmentes. Meg ott vannak még az alkoholmentes sörök is pl... ... (?)


Ezek a mentesítős, ilyen-olyan csökkentett dolgok nagyon gyanúsak... Inkább egyen az ember szerintem feleannyi lisztes dolgot, mint egy fűrészporos keveréket... Nem igaz?

Ráadásul lehet kapni külön ilyen elkészített fűrészpor-keveréket is zacskóban, amit hozzá lehet otthon a saját lisztünkhöz keverni, ami bárhonnan származó liszt lehet. Ha esetleg a malomipari ismerőseid ki akarják elemezni a keverék összetevőit, talán ebből a lisztet nem tartalmazó zacskóból könnyebben előre juthatnak. Vagy nem tudom, hogy erre vannak-e valamilyen eljárások.


Az meg, hogy rá van-e írva a zacskóra... Külön történet, mert én úgy hallottam, hogy nem mindent kötelező ráírni. Talán azt nem kell, amiből kevesebb van benne (?).

Pl. a tejtermékeken sincsenek feltüntetve az összetevők, pedig szerintem azok is tutira nem tiszták, vagy a felvágottakon, hústermékeken sincs, általában.

2016. jún. 16. 08:50
 7/15 A kérdező kommentje:

Még arról jutott eszembe, hogyha levédenek valamilyen márkát, hát hogyha már csak az arányok eltérnek bizonyos összetevők alkalmazásakor, akkor az már nem ugyanaz a márka lesz. Nem értem, hogy más arányokban miért ne lehetne alkalmazni valamilyen összetevőt, hogy hogy lehet valaminek a felhasználását teljesen betiltani egyéb márkájú temrékek készítésére.

A Spar, Tesco, Auchan sajátmárkás termékeknél is csak a márkanévvel manipulálnak, meg a Lidl fantázianeves márkáknál is, és ez pusztán árbeli különbséget jelent és kész, nem betiltást.

Csomó virslit lehet virslinek hívni, de túró rudinak mégis csak egy gyárban készülő túródesszerteket hívhatnak?... De ha már nagy betűvel írnák és kötőjellel, vagy egybeírnák? Az már más név lenne...


Másik dolog, hogy én azt nem értem meg, hogy a mindenféle összetevőket tartalmazó liszteket miért lehet liszteknek nevezni?!!!! Az ember azt hiszi, hogy az liszt!... Felháborító. A tejfölnél meg a sajtnál legalább ezt szabályozták, hogy pizzafeltétnek meg gazdafölnek kell elnevezni azokat, amikben nincs valahány százaléknyi anyag...

Tényleg, ami viszont csak 1%-kal meghaladja ezt a határt, azt meg már annak lehet hívni, hát mondom hogy nem tudom, hogy mit eszek... ...

A liszteknél nincs ilyen elnevezésbeli megszorítás? Muffin-por... Ki veszi meg ezt?...


Vagy lehet, hogy tényleg nekem is fűrészport kéne ennem? Nehéz a döntés, hogyha jobban belegondolok... Milyen könnyű elhinni valakinek, hogy minden rózsaszín lesz és megoldódik, hogyha OMO mosóport használunk!.. Ez az OMO életérzés! Felhőtlen gondtalanság és egészség! :)))

2016. jún. 16. 09:12
 8/15 anonim ***** válasza:

Hat azert ne haragud, de eleg sok dolog van osszekeverdve a fejedben.


Egy reszrol elarulom, hogy nem minden karos, ami "kemia". Persze a kemaiat gondolom nem szeretted, ezert midnenre gyanakodva tekintesz amiben valami vegyszer van, de hat az elet ilyen: minden vegyuletekbol van, te magad is, sot a testedben olyan mergezo anyagok is keletkeznek, mint pl az aceton. Sosem az szamit, hogy mi az az anyag, hanem hogy mekkora a koncentracioja, egyes anyagok ugyanis alacsony koncentracioban nem csinalnak semmit. Szoval ne ijedj meg attol, hogy valaminek hulye neve van vagy nem erted, attol meg nem biztos hogy karos.

Pl a szenhidrat-csokkantett liszt esetben a hozzaadott anyagok nem karosak egyaltalan (a guarguminak eleg hulye neve van, de nincs koze a gumihoz, hanem egy eheto mag orlemenye).


A laktozmentes tejhez amugy azt az enzimet adjak (a laktazt), ami ez erzekeny emberbol hianyzik. Vagyis nincs benne semmi karos. Azert lesz edesebb az ize, mert a laktaz egy egysegnyi laktozbol (ami egy cukorfajta) ket egysegnyi masfajta cukrot csinal, vagyis edesebb lesz. A bakteriumoktol megint nem kell megijedni, az nem a satan biologiai neve. Van egy halom jo bakterium, amelyek nelkul se a novenyek se semmi mas, te sem tudnal megelni. A beled tele van jo bakteriumokkal, amik pl vitaminokat termelnek (azaz a vitamin is mondhatni "bakterium vegtermek"). A laktazt is egy jo bakterium csinalja, es amikor a tejbe belekeverik, akkor a bakterium mar eleve nincs is ott, csak maga a tiszta laktaz enzim. (Amugy szamos gyogyszert, pl inzulint, termelnek bakteriumok, aztan megtisztitva, teljesen bakterium mentesen kapod meg oket.)


A cukorgyartasban egyebkent rengeteg a "kemiai folyamat", ahogy te nevezed. Nem csak a xilitnel, hanem az osszes tobbinel is, de ezek nem azt jelentik, hogy a vegtermek karos, bar a xilit eseteben valoban vannak olyanok, amik elegge kornyezetszennyezoek. De a kemiai folyamat mindossze azt mutatja, hogy egyes anyagokat nehezebb kivonni onnan ahol vannak vagy megtisztitani oket.


Az alkoholmentesitest tudtommal valami membranos szuresi eljarassal vegzik, ott elvileg nem is adnak semmit a borhoz. Ez valoban "kivonas" a szo szoros ertelmeben.



Latom, hogy most mar az egesz elelmiszeripar az ellenseged, ehhez nem sokat tudok hozzatenni. Csak annyit, hogy a kotojeles meg hasonloan irt Turo Rudi ugyanugy markanev hamisitas, mint az Adidas cipo helyet a Adibas. Es ez teljesen normalis. Te se orulnel ha lenne egy bejaratott markaneved es valaki egy kotojelet hozzateve arulna az olcso hamisitvanyokat.

Azt pedig hogy mit minek lehet nevezni, a Magyar Elelmiszerkonyv hatarozza meg. Ajanlom tanulmanyozasra. A hatarertekek olyan dolgok, hogy teljesen mindegy hogy 1%-kal vagy 10%-kal ered el oket, ha elered akkor nevezheted ugy es kesz. Ezert HATARertek. Gondolod hogy ha feljebb vinnek a hatarerteket 1%-kal, akkor minden jobb lenne? Nem lenne, hanem akkor azt a hatarerteket lepnek tul 1%-kal. Ennyi.

2016. jún. 16. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 A kérdező kommentje:

Itt van a proteinkenyér! Láttál már ilyet?

https://www.youtube.com/watch?v=7CrapLlI-ic

Te megennéd ezeket a cuccokat? Én erősen gondolkodok rajta...

2016. jún. 16. 13:22
 10/15 A kérdező kommentje:

Vajon miből származhat az a protein benne? Állati húst darálnak össze és abból sütnek kenyeret? Vagy kiáztatják a kukoricából? Vagy szója?


Lehetséges, hogy állati eredetű?

2016. jún. 16. 13:24
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!