Atomfizikát/kvantummechanikát/magfizikát hol érdemes kezdeni?
Fogok tartani egy kiselőadást a húrelméletről, viszont arra gondoltam, hogy jól meglehessen érteni az egészet, érdemes lenne beszélni az elemi részecskékről is. Nem kell nagyon részletesen, de hol tudnék nekifogni az atomfizika alapjainak?
A Wikipédia eléggé in medias res, szóval nekem sokat nem mond.
A tankönyvben levő anyagnál, azért többre volna szükség.
Könyvek jöhetnek (feltéve hogy ncore-on, vagy valahol máshol megtalálható online).
http://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__hazife..
aki nem tudja oktatja :D... lol
Na mindegy én Dávid Gyula atomcsill videóival kezdeném.
egyébként megnéztem a wikit, teljesen köznyelvien van megfogalmazva
be kell vezetni hozzá egy csomó fogalmat azt kész
egyébként is ott kellene kezdeni, hogy kezdetben az ókori görögöket foglalkoztatta, hogy miből áll az anyag
Itt megtalálod a BANTU-t: [link]
(Beveszetés A Nukleáris Tudományokba (nemfizikusoknak).
Szabadon letölthető egyetemi jegyzet. Meg egyéb érdekességek is vannak itt.
Ha ez a kérdés egyáltalán felmerül benned, ne tarts kiselőadást a húrelméletről. De komolyan. Ha meg akarod érteni az atomfizikát/kvantummechanikát/magfizikát, akkor a klasszikus fizika alapjainál kell kezdeni. Elő a mechanikával, aztán végigmenni az egész klasszikus fizikán, ha mindazt tökéletesen érted, utána jöhetnek a 20. század elejei elméletek, eredmények.
Nem mellesleg a húrelmélet taglalásához tök fölösleges, sőt offtopic a részecskékről beszélni. Ha úgy amúgy a részecskék világa érdekel, olvass utána a "standard modell"-nek, de sok köze nincs a húrelmélethez. Ha a húrelmélet háttere érdekel, akkor az általános relativitáselméletnek, meg a kvantummechanikának kell utánanézned, illetve ennek a kettőnek a kompatibilitásának. A húrelméletek kvantumgravitációs elméletek lennének, amik a relativitás és a kvantumfizika egyesítését tűzték ki célul, és időben váltották az N=8 szupergravitációt, majd a szuperszimmetria beemelésével a szuperhúrelméletekké nőtték ki magukat. Igen, több elméletről van szó, amik egy részét bizonyos szempontból az M-elmélet összefog. De ha te a részecskefizika ismertetésével akarnád bevezetni a húrelméleteket, az azt jelenti, hogy azt sem tudod, hogy eszik-e vagy isszák őket. Komolyan mondom, ezt a kiselőadást hagyd, ne égesd magad...
Köszönöm válaszaitokat!
Mojo a részecskefizikára azért van szükségem, mert máskülönben nem tudom pontosan meghatározni, hogy mi is az a kvark. Egyrészről, másrészről pedig nem csupán a húrelméletről lesz az előadás.
A húrelméleteknek (továbbra ia több elméletről van szó) semmi közük ahhoz, hogy mi is az a kvark. A húrelméletek önmagukban is a legalapabb módon tálalva is kitesznek egy 45 perces kiselőadást, rövidebben esélyét sem látom tálalni. Érdemes felvázolni az általános relativitáselméletet, aztán a kvantummechanikáról pár szót ejteni, majd rátérni arra, hogy az áltrel miért is nem alkalmas olyan tartományokban leírni a gravitációt, ahol kvantumos folyamatok már fontos szerepet játszanak (mert tisztán klasszikus elmélet.) Érdemes rátérni arra, hogy miért is fontos nekünk, hogy legyen egy elmélet, ami leírja a gravitációt olyan körülmények között is (fekete lyukak, ősrobbanás). Érdemes itt felhívni a figyelmet az ősrobbanás elmélet hibás interpretációira (végtelen sűrűség, egy pont, végtelen hőmérséklet, az idő kétség stb stb), amik mind azért terjedtek el, mert az áltrelt megpróbálták az ősrobbanáskori körülményekre alkalmazni.
Ha érti a hallgatóság, miért kell új elmélet, be lehet vezezni a húrelméleteket, a szuperhúrelméleteket, majd az M-elméletet, rátérve a közöttük lévő kapcsolatra.
Szóval kb így tudom elképzelni egy ilyen előadás vázát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!