Azt, hogy a molekulát alkotó atomok mindegyike ugyanazon síkban helyezkedik el. Minden molekula amelyik maximum 3 atomból áll, az síkalkatú, mert 3 pont alapvetően egy síkot határoz meg. Ezeken kívül is léteznek olyan molekulák, amelyek síkalkatúak, ilyen pl. az etilén mellett a benzol is. A molekulán belül az atomok egymáshoz viszonyított elhelyezkedésében nagy szerepet játszik az atomok elektronfelhőinek egymást taszító hatása.
2016. máj. 22. 12:09
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 A kérdező kommentje:
De az etén háromnál több atomból áll.
2016. máj. 22. 12:16
3/7 anonim válasza:
Ezért írtam, hogy a két- vagy háromatomos molekulákon kívül is léteznek síkalkatú molekulák, mint pl. a benzol.
De örülök, hogy sikerült megragadnod a mondanivalóm lényegét.
2016. máj. 22. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 A kérdező kommentje:
De még mindig nem vagyok előrébb. Ha ránézek egy molekulára, a szerkezete alapján hogy tudom megállapítani, hogy síkalkatú-e?
2016. máj. 22. 13:44
5/7 anonim válasza:
Úgy, hogy kiválasztasz egy síkot, amit három atomja határoz meg. Ha a többi atomja is ebben a síkban van, akkor síkalkatú, különben nem.
2016. máj. 22. 18:36
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
Egyébként egy összegképletről megmondani, hogy az adott molekula síkalkatú-e, ahhoz ismerni kell a molekulát alkotó atomok elektronpályái taszító hatásának erősségét, egymástól való távolságát, hatását, és persze az atomok elhelyezkedését a molekulán belül. Ez nem egyszerű feladat, bár nem lehetetlen, de ma már egyszerűbb kimérni, mint kiszámítani.
2016. máj. 22. 21:45
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Az egyszeres szigma kötés körül szabad a rotáció. Szóval ha a molekulában csak szigma kötések vannak, és 3-nál több atom alkotja, akkor nagy valószínűség szerint nem síkalkatú a molekula. A szigma kötés melleti pí kötés már megakadályozza a rotációt és kifeszíti a molekulát. Ha nem sok atomból áll a molekula és van benne kettőskötés, akkor meg kell vizsgálni, hogy síkalkatú e, vagy sem.
Egy hosszú vegyületben pl egy 2-hepténben vannak síkalkatú részek (a kettőskötés környezetében, és van a lógó farka a molekulának, ahol a szigma kötések körül szabad a rotáció. Egy ilyen molekulában hiába van kettőskötés, maga a molekula egésze nem síkalkatú.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: