Mi az a z ionos kötés?

"Akkor az Na meg miért +? Annak is ugyanúgy ott van 1 párosítatlan elektron az elektronhélyán."

Sokkal egyszerűbb egyet leadnia, mint 7-et felvennie, ezért a nátrium ion egyszeresen pozitív, és így éri el a nemesgáz szerkezetet.

Az ionos kötés úgy néz ki, hogy az egyik eladja, a másik felveszi, és a töltéskülönbség egymáshoz vonzza a különböző töltésű részecskéket az azonosakat meg taszítja, és kialakul egy ionrács

lehet rég mondtam ekkora hülyeséget, mint a 2. válasz

nem tudom melyik számítana stabilabb képződménynek

3s^1 3p^1 vagy 3s^2...

de minden esetre a legkedvezőbb energetikailag ha lead egyet

hidroxid ionnál elektron többlet van, az oxigénnek még van egy párosítatlan elektronja

NH4+ re igaz az oktett szabály, körülötte 4 pár elektron van, csak hát a molekula így már elektronhiányos (mármint a töltése)

a kovalens kötésben az elektronokat testvériesen megosztják, az ionos kötésben pedig az egyik elveszi a másiktól a molekulán belüli töltéskülönbség sokkal nagyobb

a harmadik típus a fémes kötés, ahol a közösbe dobják be egy delokalizált felhőbe a vegyértékelektronokat

"De akkor mivel magyarázod azt, hogy OH- ? Mert ott végülis egy elektron hiány van és akkor annak pozitívnak kéne lennie.. Vagy azért, mert ott kering egy elektron párosítatlanul, és ez negatív töltést ad?"

A hidroxidionnak nincs elektronhiánya. Az oxigénatomnak hiányzik kettő elektron az oktetthez, de ettől még nem lesz pozitív, mert ekkor az atom protonjainak és elektronjainak száma megegyezik. Ha az oktetthez felvesz két elektront, kétszeresen negatív oxidion keletkezik. Ekkor az oxigén töltése 2-, és a 8 kis pöttyöt tudunk rajzolni az O köré. Ebből a hidroxidion úgy származtatható, hogy az oxidion találkozik egy hidrogénionnal. A hidrogénionnak nincs elektronja (mivel ez maga a proton), így nem jöhet a két részecske között kolligatív kovalens kötés létre. Viszont a negatív és a pozitív töltés vonzza egymást, így az oxidion szeretne kötést létrehozni a protonnal. Ezért kettő elektronjával rátámad a protonra. Ennek eredménye az lesz, hogy a két részecske között koordinatív/datív kötés jön létre. Mivel egy kétszeresen negatív ion és egy egyszeresen pozitív proton reagált, a keletkező hidroxidion töltése -2+1 = -1 lesz.

"De akkor az miért (ebből kiindulva) NH4+ ?

Ja és hogyan néz ki az ionos kötés? Mert ok, hogy az egyik lead és a másik fölvesz, de ugyanez igaz a kovalens kötésre is. Vagy az más?"

Az ammóniumion úgy keletkezik, hogy a nitrogén az oktetthez három hidrogénatommal kolligatív kovalens kötést hoz létre. A keletkező ammóniában (NH3) viszont még lesz egy magányos elektronpárja a nitrogénnek, szóval két pöttyöt fölé írhatunk. Ha az ammónia találkozik egy hidrogénionnal (amely pozitív), a két elektronját a pozitív töltés vonzani fogja. Így most az ammónia fog nemkötő elektronjaival a protonra támadni. A keletkező részecske töltése a töltésmegmaradás törvényéből következően most 0+1 = +1 lesz, mivel semleges részecske reagált egy pozitívval.

Az ionos kötés és a kovalens kötés pedig folytonos az átmenet. Képzeljünk el egy kötélhúzó-versenyt. A kötél két végén a kötést alkotó atomok vannak, akik mindketten maguk felé szeretnék húzni a kötelet.

Ha a két atom "ereje" egyforma, a kötél egyenlően meg fog oszlani a két atom térfelei között (ezek az elemmolekulák, ahol az atomok egyenlő erősséggel vonzzák a kötőelektronokat). Ez az apoláris kovalens kötés.

Ha az egyik atom ereje kicsit nagyobb, mint a másiké, az egyik atom kicsit elhúzza a kötelet, így az ő térfelére a kötél hosszúságának nagyobb hányada fog esni, de a versenyt még nem tudja megnyerni (ahhoz nem elég erős már). Ez a poláris kovalens kötés. Ilyen pl. a H-Cl, ahol a klorid erősebben húzza a kötelet a H-nál.

Ha az egyik atom a másikhoz képest bivalyerős, akkor megnyeri a kötélhúzóversenyt, tehát a kötél teljes egésze az ő térfelére kerül. Ez az ionos kötés. A NaCl-ban a klorid annyival erősebben húzza a kötelet a Na-tól, hogy a kötőelektronokat elveszi tőle. Ezért a klorid egyszeresen negatívvá válik az elorzott kötőelektronoktól, A Na-nak pedig hiányozni fognak ezek az elektronok, ezért egységnyi pozitív lesz.

Gyakorlatilag ez történik a kémiában is. Annyi a különbség, hogy a fizikai erő mérőszáma itt az elektronegativitás.