Valaki, aki ért a kémiához?

Nos, a kénnek nem kellett volna beírni a -2-őt, mert lehet ettől eltérő is az oxidációs száma. Konkrétan -2-től +6-ig sokféle értéket felvehet, így az oxidációs számok meghatározását egy adott vegyületben nem a kénnel érdemes kezdeni.

Az oxidációs számok kiosztása úgy történik, hogy megkeressük a molekulában azokat az atomokat, amelyeknek tényleg mindig fixnek tekinthető az oxidációs számuk.

Pl. ilyen az oxigén, amely -2 az esetek 99%-ban. Két kivétel van: a peroxid típusú vegyületek (pl. H2O2), ahol -1, és a F2O, ahol +1. Ha nem ilyen típusú vegyületekkel találkozol, az oxigén ox. száma -2 lesz.

A hidrogéné az esetek többségében +1. Kivéve, ha a hidrogén egy fémmel alkot vegyületet, ilyenkor hidridként lesz jelen, és -1 lesz az oxidációs száma (pl. NaH, AlH3).

Az alkálifémeknek, földfémeknek meg a fluornak viszont tényleg csak egyféle oxidációs száma lehet vegyületeikben.

Sok atomnak viszont (mint a kénnek is) változik az oxidációs száma attól függően, hogy mekkora a hozzá kapcsolódó más atomok elektronvonzó képessége. A kénsavban pl. 4 oxigén kapcsolódik hozzá, ezek elektronegatívabbak (jobban szeretik az elektront) a kénnél, ezért a kén oxidációs száma pozitív szám lesz, és jó nagy (+6, mint majd kiderül).

Tehát az az oxidációs számok meghatározását úgy érdemes elkezdeni, hogy megkeressük a fix oxidációs számmal rendelkező atomokat a vegyületben, és nekik kiosztjuk a jellemző számaikat.

Pl. a H2SO4-molekulában a 2 hidrogén az 2*(+1)= +2, a 4 oxigén pedig 4*(-2)= -8.

Marad a kén, aki lehetne akár -2 is (egyébként csak a szulfidokban lesz tényleg -2 az oxidációs száma, pl. Na2S), de mivel a vegyület eredő oxidációs száma 0, azért +6-nak kell lennie. Tehát miután rögzítettük a fix oxidációs számú atomok ox. számait, a többit (általában 1 db atom marad, hogy egyértelműen kijöjjön) kizárásos alapon osztjuk ki.

Más példák:

PCl3: a klór oxidációs száma -1, a foszforé +3

PCl5: a klór most is -1, a foszfor viszont +5 (így lesz 0 az eredő oxidációs szám)

H2O: a hidrogén +1, az oxigén -2

H2O2: a hidrogén +1, az oxigén -1 (ezt már említettem).

BH3: a hidrogén -1, a bór +3

A BH3 eseténen ugyanis a hidrogén elektronegativitása (elektronvonzó képessége) nagyobb a bórénál, ezért a kötőelektronok a hidrogén erőterében fognak szívesebben tartozókodni, így a negatívabb oxidációs számot neki kell kiosztanunk (így ez a vegyület tulajdonképpen egy hidrid).

Röviden, tömören a lépések:

Az adott molekulát, amelyben meg kell határozni az oxidációs számokat, általában 2-3 féle atom fogja alkotni.

Ebből egynek vagy kettőnek tuti, hogy minden vegyületben ugyanaz az oxidációs száma (pl. H, O, F, Na, stb.), ezeket odaírod.

Általában lesz 1 db atom, amelynek lehet többféle oxidációs száma is (pl. P, S, C, Fe, stb.). Ezeknek úgy adsz oxidációs számot, hogy 0 legyen a vegyület eredő oxidációs száma.

További példák:

MnO2

az oxigéné -2 (hiszen nem peroxid és nem F2O, ami kivétel), a mangáné így +4 lesz.

Na2CO3

Az oxigéné -2, a Na-é +1, ezek egyértelműek, csak ezek lehetnek.

A széné így már csak +4 lehet.

KMnO4

Oxigén -2, kálium +1, a mangán így már csak +7 lehet.

PO4 3- (foszfátion)

Az oxigén -2, a foszfor így +8 lenne, de az ion nem semleges. Ezért az eredő oxidációs számnak nem 0-nak, hanem -3-nak kell lennie, mert ennyi az ion töltése. Így tehát a foszfor nem +8, hanem +5 lesz.

NH4 + (ammóniumion)

A hidrogén +1, a N viszont nem -4, mert az eredő töltés egyszeresen pozitív. Ezért -3 lesz.

A kémia tudomány,

rohadt nagy hülyeség az Empiriokriticizmus

A mai modern világban kémia nélkül meg sem tudnál mozdulni.

Kémia nélkül nincs okostelefon, nincsen számítógép, de még hajzselé sem !

Sőt, hidd el nekem amit megeszel, megiszol azt is mi találtuk ki :)

Azért!!!

Reggel felkelsz, iszol egy kávét... amit előtte egy kémikus vizsgált be, hogy nem-e mérgező, s megfelel-e az előírásoknak, egy kémikus fejlesztette ki azt a zacskót, amiben a daráltkávé sokáig megőrzi az aromáját. Sőt, bármit is reggelizel, azokat is. Ha fáj a fejed, vagy nyavalya gyötör, akkor még komplikáltabb a helyzet: egy rakat kémikus fáradozott, hogy a gyógyszer hatóanyagát elő tudják állítani, optimalizálják a tömegtermelését, a megfelelő segédanyagok mennyiségét, a megfelelő berendezéseket (na jó, az vegyészmérnök, de egykutya!). Aztán egy rakat orvos vizsgálta, hogy hogyan hat a szer, mielőtt a piacra dobták, ők is sokat értenek a kémiához. Na meg a gyárban egy rakat kémikus vizsgálgatja, hogy minden megfelelően legyen a gyártásnál... S még nem beszéltem a műanyagiparról, az anyagtudományról és kismillió egyébb dologról, amihez kémia és kémikusok kellenek!!!