Valaki el tudná magyarazni a pH számítást illetve az oxidációs szám számolást kémiából?

pH: kell egy kézzelfogható jellemzés arra, hogy egy oldat mennyire savas, vagy lúgos, és egy 0-14-ig terjedő skála erre pont tökéletes. 7:semleges, 0-7-ig savas, 7-14-ig lúgos. Értelem szerűen 0-felé haladva savasabb, 14 felé haladva lúgosabb.

Mi adja a savasságot? Az oldatban levő (H+)-ok. Mi adja a lúgosságot? Az oldatban levő (OH-)-ok. Szóval, ha vesszük az oldatban levő összes szabad (H+) számát, az jellemzi a savasságot. De ez rettenet nagy szám, de erre jó nekünk a logaritmus nevű matematikai művelet, és az konstruál belőle egy kisebb számot (egészen pontosan a tizes alapú logaritmus értékének mínusz egyszerese), ez 0 és 7 közé fog esni, ez a savas löttyök pH-ja. Ugyanezt el lehet végezni lúgok oldataira is, (OH-) ionokat számolgatva, itt is 0-7.ig levő szám jön ki, de vigyázat! Ez a pOH. Ebből a pH: pH = 14 - pOH. S hogy miért? Erre válasz a víz autoprotolízise: a vízben alapból vannak (H+)-ok és (OH-)-ok. Eddig érthető?

hosszúra eresztette az első a lényeg kimaradt, hogy az ionok koncentrációja a lényeg tehát egy mol/dm^3 adat -1*pH=lg(c[H+]) lg a tízes alapú logaritmus

a logaritmus definíciója, hogy

loga^b=c

a^c=b

(ez hasznos lehet számolásnál)

H+ ion koncentrációt úgy kell számolni, hogy megnézed hány mol sav disszociált az oldatban

HCl + H2O -> H3O+ + Cl-

és mondjuk meg van adva, hogy 12g sósavat oldottunk és a kész oldat térfogata 1,001 dm^3

HCl 1:1ben disszociál tehát a H+ koncentráció pont akkora lesz, mint amennyi 12g sósav moláris mennyisége

aztán vannak savak/bázisok amikre nem igaz a teljes disszociáció ezek az un gyenge savak/bázisok (szerves savak, NH3) ott van egy Ks disszociációs állandó, amivel kalkulálni kell

oxidáció számok

vannak jellemző oxidációs számok egy vegyületben amiből ki lehet indulni

O -2

H +1

F -1

.

.

.

persze vannak kivételek, de ezek alapján ki lehet találni a többit, hogy itt aktuálisan mennyi

rendezni meg úgy kell, hogy megkeresed a legkisebb közös többszöröst

Az előző válaszolók az oxidációs számot nem fejtették ki túl bőven, ebben segítenék. Egyrészt ez korábban is volt sokszor kérdés, másrészt interneten is sok jó forrás van ami elmagyarázza, így nagyrészt linkekre hagyatkoznék. Az oxidációs szám kiszámolásáról itt írtam (1. válasz).

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Ha megvannak az egyenlet két oldalán az atomok oxidációs számai, akkor meg kell nézni, mely atomok oxidációs számai változtak. Ha az oxidációs szám csökken, az atom elektronokat vesz, föl, míg ha növekszik, elektronokat ad le. A változás értéke azt mutatja, mennyi elektron felvétele/leadása történt (az oxidációs szám tulajdonképpen egy fiktív töltés). Mivel az elektronok száma nem fog változni a reakció során (elektronok -kémiai reakcióban - nem pusztulnak el vagy jönnek létre), a felvett és leadott elektronok számának a rendezés után meg kell egyezni. Azaz ha két atomnál változik az ox. szám (az egyiknél csökken, a másiknál nő), akkor az atomok vegyületekben levő számának legkisebb közös többszörösét kell venni, és ekkora számra rendezni az atomot tartalmazó vegyületeket. (Nem tudom, így érthető-e a lényeg, ha nem, írj és bemutatom konkrét példán is.)

Itt is írtam az egyenlet rendezésről (többek között az ox. számról is, linkeket érdemes nézni).

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

(Nem - csak - azért a saját válaszaimat linkelem be, mert magamat akarom reklámozni. Mások is írtak jókat, de örülök, ha a sajátomat megtalálom. :S)