Génmanipulációval kapcsolatban tudnátok felsorolni előnyöket?

#9 (EagleHUN)

"... elkezdik átadni a természetben előforduló baktériumoknak ezeket a géneket."

Eddig kb. egyet értek. (Elvileg tényleg előfordulhat, de azért szerintem nem túl valószínű.)

"Ez evolúciós robbanást idézhet elő a baktériumok világában..."

Hogyan idézhet elő a baktériumok világában evolúciós robbanást egy "elszabaduló" inzulin gén? Lecsökkenti a vércukorszintjüket? Viccet félretéve, a baktériumokra nem hat az inzulin. Mivel az egy hormon, egy jelzőmolekula. Csak azokra a sejtekre hat, aminek a felszínén van inzulin receptor. A baktériumoknak ilyen nincs. Tehát a gén hatása legfeljebb annyi lehet, mint amit a 10. válaszoló említett.

A GMO növényekkel kapcsolatos eszmefuttatásokkal viszont többé-kevésbé egyet értek, a beültetett gének kikerülése a természetben szerintem is potenciális veszélyforrás (hogy pontosan milyen hatása lesz, nehéz megjósolni).

"Ausztrál kutatók vagy 10 éve kifejlesztettek egy olyan anyagot amivel sertés inzulin termelő sejtjeit bevonva, az ember immunrendszere nem támadja meg!"

Ez tényleg érdekes kutatás (még nem hallottam róla, köszönöm az infót). Ugyanakkor van egy egyszerű magyarázat, miért nem terjedt el eddig az eljárás: jelenleg a klinikai tesztelés fázisában van. (Mellesleg a klinikai tesztek során nem szűnt meg az inzulinigénye a betegeknek, csak csökkent. Persze, lehet, hogy ezen még javítanak. De más súlyos tünetek megszűntek.)

[link]

[link]

Egyébként nem tudom milyen hatásfokú a beültetés. Itt az első kísérletről írnak (mondjuk nem túl megbízható forrás), eszerint 6-ból csak egy páciensben maradtak meg a működő sejtek (persze azóta biztosan hatékonyabb).

[link]

Itt van egyébként egy hasonló témakörű 2016-os Nature cikk, egérkísérletekkel. Ha mások ilyen szinten próbálkoznak, valószínűleg még eltart egy darabig, amíg forgalomba kerül.

"és 1 injekció után 10 évig semmibe nem kerül a kezelés!"

Az más kérdés, hogy az az injekció mennyibe fog kerülni...

"Jajj de jó hogy most már a GMO bacik állítják elő az inzulint sokkal hatékonyabban mint az eddigi sertéssejtes termelés."

Valószínűleg a cukorbetegek örülnek, hogy hozzájutnak, esetleg megfizethető áron. (Mellesleg eredetileg inkább marhából nyerték ki az inzulint, ha jól tudom.)

"Majd eladják drágábban mert ezt a fejlesztést meg kell ám fizetni is valakinek!"

Öhm. Épp azért terjedt el a baci inzulin, mert állatból kinyerni nagyon körülményes és drága.

"Meg majd jól túladagolják magukat vele az emberek mert erősebbre/töményebbre tudják gyártani mert így tervezték..."

Kedves EagleHUN. Általában értelmesen lehet diskurálni veled, de ez, amit itt a válasz végén művelsz nagyon gáz. Azért adagolják túl magukat az emberek, mert többet állítanak elő belőle? Na ne már! Próbáljunk legalább úgy tenni, mint ha tényleg köze volna a rovatnak a nevéhez.

#12 (Sunshinedoll)

"... vált ki immunválaszt, hanem mer egy aminosavban eltér az emberi inzulintól."

Biztos, hogy immunválaszt vált ki? Az egy aminosav eltérés nagyon kicsi. Itt csak annyit írnak, hogy az állati inzulinok egyes személyeknél allergiás reakciót válthatnak ki.

[link]

Azt olvastam, hogy vannak különböző inzulin analógok (ld. fenti linkben), de ha (humán) inzulint termeltetnek a bacival az aligha vált ki immunválaszt (illetve ritkán ilyen is előfordul, de akkor az esetlegesen termelt sajáttal is ez a helyzet).

[link]

De ha tudsz valamiben pontosítani, kérlek írj.

A sertés inzulin kb 50%-os hatékonyságú Ala-Thr konverzióval (szerves oldószerben ezzel-azzal kezelve) lesz használható (ennél nyilván olcsóbb megoldás a GM E.coli vagy S. cerevisiae), de egyébként az egy aminosav eltérés miatt (szarvasmarháéban 3) alakulhat ki allergiás immunválasz a betegek felénél ( [link] ), és mivel néhány mesterséges GM inzulin is aminosav-cserékkel illetve aminosavak hozzáadásával van megoldva (emiatt tudnak máshogy működni, pl azonnal hatni, vagy aggregátumokat képezve állandóan tartják az inzulinszintet), így van esély arra is, hogy az immunválasz előbb utóbb itt is előkerülhet.

A humán inzulinra nyilván nagyon kicsi az allergiás immunválasz esélye, és igen, ilyenkor a saját inzulinra is van reakció.

Bocsánat, ha nem fogalmaztam pontosan, én konkrétan az olyan mesterséges inzulinokra gondoltam, amiket aminosavcserével alakítanak ki, hogy a molekula farmakokinetikai sajátosságai változzanak, nem pedig a humán inzulinra, ami teljesen megegyezik az emberben termelődő inzulinnal.

"Hogyan idézhet elő a baktériumok világában evolúciós robbanást egy "elszabaduló" inzulin gén? Lecsökkenti a vércukorszintjüket? Viccet félretéve, a baktériumokra nem hat az inzulin. Mivel az egy hormon, egy jelzőmolekula. Csak azokra a sejtekre hat, aminek a felszínén van inzulin receptor. A baktériumoknak ilyen nincs. Tehát a gén hatása legfeljebb annyi lehet, mint amit a 10. válaszoló említett. "

Természetesen nem az inzulin termelő gén fog gondot okozni, illetve akár okozhat is. Ugyanis mint ti is tudjátok a gének aminósav sorozatokat kódolnak. És egy másik baktériumba beépülhet sérülten, vagy hozzá csatolódhat egy másik aminósavat előállító génhez, vagy csak töredéke kerül át. Az hogy DNS szakaszok kerülnek át egy másik élőlénybe véletlenszerűen korántsem jelenti azt hogy a másik élőlény arra fogja használni amire az ember kifejlesztette. Az evolúciós robbanás alatt pedig a következőket kell érteni: Kiszabadul mondjuk 1 Millió baci. Találkoznak 10 ezer különböző fajú bacival. Abból 1000 fajnál történik cserebere (rokoni kapcsolatok stb). Ezen cserékből születhet szinte megszámlálhatatlan variáció, de csak 10 életképes, sőt előny számára az új gén. Tehát elszaporodik. Az előny lehet számára más baktériumokkal szembeni, amik erre válaszul (mert pl meg akarják őket enni továbbra is) olyan példányai/egyedei maradnak életben melyek eddig mutációik miatt hátrányban voltak. És ezek szaporodnak tovább. És így tovább... Eljuthat egy emberi baktériumig ez a "fejlesztési" verseny, ami már gáz, vagy egy haszonnövényünk kártevőéig. Oké kicsi rá az esély, de nem 0, és nem visszafordítható!

Az inzulinos dolog csak egy előttem válaszoló példája volt, amit én is fölhasználtam! Pár apróságban lehet hogy nem tudtam pontos adatot (Nem tudom hogy a marha vagy a sertés inzulin alkalmasabb-e vagy hogy módosítják utólag. Eddig úgy tudtam hogy a sertés áll hozzánk a legközelebb, de lehet hogy ez esetben nem.) Az esetleges részlethibákért elnézést. (Szerencsére nem én vagyok cukorbeteg, csak veszélyeztetett, családi örökség. :/)

Viszont mivel ez csak 1 példa volt szakadjunk már le az inzulinról és térjünk vissza az eredeti kérdés megválaszolásához.

#14 (Sunshinedoll)

Köszönöm a választ. Úgy látszik, tényleg van allergiás reakció (bár a marha inzulinra írják, hogy nagyjából az esetek felében vált ki allergiás reakciót, a sertés inzulin esetén ugye kisebb a különbség). Egyébként fene se gondolta volna, hogy ennyiféle inzulin van. :)

#17 (EagleHUN)

Hadd kezdjem a végéről a választ!

Az inzulintermelő bacikat pont én vetettem fel (először), és nem véletlenül. A 6. válaszodban nagyjából olyan képet festettél a génmódosításról, mintha egyenesen az sátán teremtette volna. Erre írtam példának az inzulintermelő baktériumokat, amelyekre szerintem a 6. válaszodban felsoroltaknak egyike sem áll meg igazán. Tehát olyan szempontból fontosnak tartom ezt a példát, hogy alátámasszam, a génmódosítás igenis lehet hasznos, ráadásul jelentősebb kockázatok nélkül. Természetesen ez nem jelenti, feltétlenül az, de véleményem szerint (mint minden más esetében) a GMO szervezetek esetében sem a módszerben van a hiba, hanem a felhasználás céljában, módjában, felelősségteljességében.

Ennek fényében a második bekezdésedre visszatérve: elvileg valóban megtörténhet amit írsz, ezt elismerem. De ugyanilyen könnyedséggel bármilyen más génnel is kialakulhat a baktériumokban valami evolúciós újítás, ami elterjed, és galibát okoz. Gondoljunk csak a multirezisztens baktériumokra: nem kell hozzá génmanipuláció.

A géntechnológiában használt módszerek egyébként is természetes mechanizmusokon alapulnak. Tulajdonképpen nehéz olyan eljárást találni, amihez hasonló ne volna meg a természetben (persze céltudatosság, tervezés nélkül). A baktériumok egyébként is pofátlanul változtatják a DNS-üket. Te is említetted, hogy szinte "piaci" alapon cserélgetik a géneket (konjugáció). De emellett képesek arra, hogy a környezetükbe található DNS-t is felvegyék és beépítsék a sajátjukba (transzformáció). Ilyen kísérletet már Griffith is csinált majd' száz éve, amikor még azt se tudták, mi az örökítőanyag. Vannak olyan baktériumok, amelyek direkt más bacik DNS-ére vadásznak. A criticalbiomasson még számtalan (összetettebb) példát hoznak "természetes GMO-k"-ra. Szóval szerintem nem túl valószínű, hogy pont az inzulin gén beültetése szabadítaná el a baktériumokat.