A középiskola biológiaórákon miért tanítják még mindig a taxonómiát a kladisztika helyett?
Taxonómia - Az élőlények tulajdonságaik szerinti rendszerezése
Kladisztika - Az élőlények evolucionáris származásából adódó rendszerezés
Körülbelül a 90-es évek elején a legtöbb tudományos csoport áttért az élőlények kladisztikai rendszerzésére, mert kevésbé evolúció-idegen, logikusabb és jobban átlátható benne az élőlények fejlődése.
Például ahelyett, hogy minden gerinncel nem rendelkező élőlényt behajítunk a "gerinctelenek" csoportba, származás szerint két csoportra osztjuk őket: Ősszájúak és Újszájúak. Mivel ezek a csoportok arra utalnak, hogy az embrionális fejlődés során hogyan alakul ki a száj, ezért ebből nyomon követhetjük, hogy honnan származnak. Pl. a hasonlóan hangzó "puhatestűek" és "tüskésbőrüek" valójában két nagyon is különböző csoport. A puhatestűek az ősszájúak közé tartoznak, a tüskésbőrüek viszont az újszájúak közé, valamint viszonylag közel állnak a gerincesekhez, akik szintén újszájúak.
A kladisztikából a bonyolult Ország-Faj-Nem stb. rendszerezési csoportok is kiesnek, ezért határozottan könnyebb megtanulni a kládokat.
A kladisztikából továbbá olyan érdekességek is kiderülhetnek, hogy a főemlősök viszonylag közel állnak a rágcsálókhoz, vagy a denevérek viszonylag közel állnak a lovakhoz. Ezek feldobhatják az időnként száraz bioszórákat.
válasza: válasza:Nos, én bölcsész szakra készülök, nem természettudományosra, csak amatőr szinten érdekel a biológia, különösen az evolúció és a biokémia.
Ezt a kladisztikás cuccot pedig pont azért javasoltam, mert szerintem ezt könnyebb megtanulni, mint a taxonómiát, és logikusabb is, tehát a tanulóknak nem kéne annyit magolnia az órára. :)
válasza:
válasza:"Taxonómia - Az élőlények tulajdonságaik szerinti rendszerezése"
DE! ez is evolóción alapszik
"Kladisztika - Az élőlények evolucionáris származásából adódó rendszerezés" Az "evolúcionáris" itt zavaró, mint fentebb írtam, a taxonómia is evolúciós.
Tehát itt kis fogalmi zavar van, nem is zárják ki egymást, tehát a taxonómia azt mondja, hogy az élőlényeket rendezed, a kladiosztika, vagy másnéven filogenetikai rendszerezés pedig azt is megmondja, hogy milyen elvek alapján rendezed.
Hogy te milyen rendszerezést értesz "taxonómiai" alatt, azt így sajnos nem tudom. A középiskolás biológia valóban nem ideális, de az ott tanított rendszereket is ismerni kell, mert használatosak. Ez olyan, mint amikor pl egy afrikai növénynek XY americana nevet adnak, majd később kiderül, hogy afrikai, köze nincs amerikához, de a név marad, mert már túl sokan használják, több gonddal jár megváltoztatni, mint melléfűzni egy megjegyzést.
Az viszont súlyosabb tárgyi tévedés, hogy a kladisztikus rendszer nem használ fajt, osztályt, országot stb. Csak monofiletikus kládokat ismer, de vigyázz, ettől még van ország, faj stb. benne is! pl.: [link] Itt egy az egyben ott van a Plantae, azaz növények országa.
Mindenesetre ez a szint már nem középiskolai, ahol te érdeklődsz a biológia irán, meglep, hogy nem ezirányba mész tovább:)
válasza:Nos, itt a "nem követi annyira az evolúciót" kifejezés alatt azt értettem, hogy van pl. a taxonómiában a "hüllők" csoport. Bizonyos tulajdonságok vannak, amik alapján egy élőlényt be lehet tenni ide, de egymástól viszonylag távol álló csoportok is bekerülnek ide.
A kladisztika szerint előszöris kialakult egy "magzatburkosok" csoport, akik már tudtak szárazföldi tojást rakni. Ezekből leágazott a Synapsida rend, akik hüllőszerű lények voltak, de volt pár fontos tulajdonság amiben eltértek tőlük, és később belőlük lettek az emlősök. A taxonómia "emlősszerű hüllők"-nek említi őket, pedig nem voltak hüllők.
A másik fontos rend a Sauropsida volt, ez pedig az összes többi taxonómiai értelemben vett hüllőt jelenti, de a madarakat is, mert a Sauropsida csoportba tartozó dinoszauroszokból fejlődtek ki.
Arra akartam rávilágítani, hogy itt pl. a taxonómia a hüllőket nem egy konkrét csoportként, hanem inkább egy fejlettségi lépcsőfokként emlegeti, és sok általunk általánosnak vélt hüllő-tulajdonság csak a Sauropsida rendben alakult ki. Ha most láthatnánk egy élő Karbon-kori Synapsid-ot, vagy egy ősi magzatburkost, még az elágazás előttről, azt látnánk, hogy puhább, pikkelytelen, mirigyekben gazdag bőre van, és húgysav helyett vizeletet választ ki, hasonlóan, mint a kétéltűek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!