Mi történik egy köd fényével?

1) Az asztrofotók általában hamis színesek, tehát különböző, emberi szemmel nem látható fényt (UV, IR, röntgen) színeznek emberileg látható színné. Tehát emberi szemmel valójában nem úg néz ki (mivel mi a spektrum egy eléggé csekély szeletét látjuk csak).

2) Hosszú időn át fotózzák az adott objektumot, órákon, akár napokon át, összegyűjtve minden beérkező fényt, végül ezt az összesített fotót látod - itt a szemeddel megint nem azt fogod látni, amit a fotón, hiszen a szemed nem tudja összesíteni a látott képet, pláne nem órákon/napokon át.

Hat, az elotte allas egy tobb fenyev meretu, a rosszabb foldi vakuumkamrak szintjen mozgo felho eseten elegge durva kifejezes :)

De ha kozelebb lennel, akkor se valoszinu, hogy ugy latnad a szineket, mivel nem giazan vannak olyan szinek. Az ember szamara lathato fenyhez azert joval melegebb testek sugarzasa kell (nem tul meglepo modon a szemunk pont a Nap alltal sugarzott, a legkoron legjobban athatolo, de a szilard testeken mar szorodo sugarakat erzekeli).

Persze ez nem minden csillagkodre igaz, de a legtobbrol elmondhato, hogy csak nagyon hosszu expozicios idovel lesz rendesen lathato, plane erzekelheto szinnel - viszont olyan csodalatosan szepek csak specko, a lathato hullamhosszun kivul erzekelo tavcsovekkel lesz, mivel lathato fenyben nem nagyon vilagitanak, elsosrban infraban (ahogy felmelegszenek izzanak, de a felmelegszik legtobbszor azt jelenti, hogy akar 30-100K homersekletu is lehet, de inkabb kevesebb)

Ahogy irtam, a csillagkodok leginkabb a nagy semmi, itt-ott kosza molekulakkal, kozel sem olyan tejfol, mint egy foldi kod, es mindezek tetejeben legtobbje irtozatos meretu, a naprendszer sokszor elferne bennuk.