A teherbe eséstől számítva mikorra mondhatjuk az embrióra, hogy az már ember?

Genetikalilag már a megtermékenyüléstöl ember, mert csak emberi génjei vannak.

AZ, hogy az egyedfejlödés során más élölények embriójira is hasonlít, egyszerüen biológia, és semmi köze sincs az ember-lételhez.

Viszont "gyilkosságnak" csak akkortól lehetNE mondani (mégha teljesen jogtalanul is) egy abortuszt, ha a magzat már képes lenne az anyai szervezet nélkül is életben maradni, ami kb. a 25-28 héttöl reális, addig az anyai szervezet része.

Az a helyzet, hogy ez etikai kérdés, nézőponttól függően a megtermékenyülés pillanatától kezdve is annak tekinthető, de ezernyi megindokolható okból ki lehetne tolni akármeddig, morbid módon még a születés utánra is, ha az embert egyértelműen megállapíthatóan öntudattal rendelkező lényként definiáljuk.

Olvastam egyszer egy kissé szürreális antiutópia sci-fi novellát, amiben az abortusz korhatárát 12 éves korig tolták ki, azon az alapon, hogy onnantól öntudatos önálló emberi lény valaki. Ha a szülő nem elégedett a gyerekkel, hívja a sintérautót és kész.

Akármennyire is irreálisnak tűnik a történet, az emberi élet szentségének kezdeti határa teljesen és csakis társadalmi megállapodás kérdése.

Az etika éppen egy olyan terület, ahol soha, semmiben nincsenek mindenek felett álló, ultimatív határok és szabályok, törvények, csak amilyet az adott társadalom felállít, megszokásból, vallási vagy közmegegyezési alapon.

Az abortusz ellen és mellett harcolók közt a küzdelem sosem fog véget érni, mert a saját szempontjaik alapján mindkét oldalnak lehet megalapozott és jogos a véleménye.

Az abortusz jelenlegi elfogadott határa sem azt a pontot határozza meg, ahol az embrió még egyáltalán nem tekinthető önálló élőlénynek, hanem azt a körülbelüli határt, ahol már az esetek túlnyomó többségében a terhesség külön orvosi vizsgálat, terhességi teszt nélkül felfedezhető az anya számára. Minden más magyarázat csak szépítés és csaló mentegetőzés az etikai oltárán.

Ha tényleg az emberi élet értéke az egyetlen szempontunk, az abortuszt csakis azon esetekben szabadna engedni, amikor a születendő gyermek orvosi vagy legalább társadalmi értelemben tönkre teheti vagy komolyan veszélyeztetheti az anya életét. Akkor élet élet ellen a kérdés.

Ez főleg a veszélyesen kiskorú vagy terhesség okán életveszélyesen veszélyeztetett anya esetén állhat fent.

Egy nő viszont általában a magzatát saját tulajdonának és saját döntési hatalmi körének tekinti, szintén etikai kérdés, hogy ez mennyire jogos. Ezen az alapon elég lenne, hogy ő most éppen nem akar gyereket. Tulajdonképpen most, itt Mo.-on, természetesen együtt a meghatározott embrió korhatárral ez a helyzet.

Erősebben vallásos országokban viszont nem.

Ez örök kérdés marad és tulajdonképpen nincs jó válasz a problémára.

A büntető törvénykönyv is egy megállapodás, illetve az ahhoz kapcsolódó bírói irányelvek is.

Eszerint embernek az anya tolófájásainak megkezdésétől, tehát a szülés kezdetétől számít a gyermek, vagy a császármetszéses beavatkozás kezdetétől. Ettől számít jogilag gyilkosságnak a dolog. Ez előtt a gyermek magzatnak minősül, és a megölése nem gyilkosság (emberölés) hanem magzatelhajtás.

Természetesen erkölcsi, vagy vallási értelemben ez lehet máshogy.

"...a szülés kezdetétől számít a gyermek..."

...embernek

(kimaradt az utolsó szó)