Víz, pára, felhő, gőz, köd? Nem értem hogy van ez. Részletesebben a leírásban.

Hát nem egyszerű a dolog, az biztos :) Érdekes megnyilvánulása a természetnek a vizet illetően ez a sokféle elnevezés.

A víz az tkp. magát a vízmolekulát jelenti (H2O), leginkább nagy tömegben találkozunk vele (pl. csapvíz, tengervíz, tavak, folyók). A víz azonban párolog is, és ehhez nem szükséges a forrpont megléte. Tehát amikor a víz párolog, a belőle elszökő, és légneművé váló vízmolekulák együttesét nevezzük vízpárának. A gőz tkp. ugyanez, csak a forráspont feletti hőmérsékletű vízpárát jelenti. A felhő az vízpára, amely a felső légkörben csapódik ki, a köd pedig ugyancsak vízpára, amely földszinten teszi ugyanezt. Ezért furcsa, amikor kb. 1000m feletti magasságban találkozunk köddel, azt már felhőnek hívjuk. Esetleg van még a harmat, amely az alacsony hőmérsékleten kicsapódó vizet jelenti.

Ugyanilyen félreértésekhez szokott vezetni a hó, dér, zúzmara megnevezések is. A hó alapvetően az a víz, amely még a magaslégkörben fagy meg, és úgy hullik alá. A dér az a talajmenti fagyok során a kiálló részek végén kicsapódó és megfagyó víz, a zúzmara pedig ugyanez, csak az állandó fagypont alatt a levegőből kicsapódó víz egyre növekvő tömbösödését jelenti.

Sokféle nevük van, és néha nem is lehet éles különbséget tenni köztük, de azért mindannyian a víz valamely halmazállapotát jelentik.

" akkor a felhő miért marad fent?"

Erről volt egy nagyon jó film a NatGeo-n.

Csak akkor marad fenn, ha felszálló légáramlásban van, amúgy pedig ugyanúgy esik lefelé, mint ahogy a többi jégtörmelék is a levegőben.

Egy bizonyos mennyiségig a sónak hidratáló hatása van, majd valamikor dehidratáló hatású lesz. Tehát a sós víz nem minden esetben rossz, csupán a koncentráció kérdése. És igen...a tengerek és óceánok vize nem alkalmas hosszú távú ivásra.

„tengeri sós levegő” – nekem ez jutott most eszembe. Akkor a tények azt mondják, hogy bizonyos sómennyiség tud a nap ereje által is távozni só. És ugye olyan mennyiség, ami a környező földeket nem teszi terméketlenné...

Valahogy úgy tudnám elképzelni a sós párolgást, hogy párolgáskor van még annyi energiája, hogy némi sót is magával vigyen az útra a pára. (Lehet, hogy amikor dagály ((dagály-apály)) van, akkor a párolgás is könnyebben megy végbe, mivelhogy akkor a gravitációs erő kisebb lesz. Csupán feltételezés, de logikán alapszik.

5-ös! Valóban érdekes lehet. Nem tudsz valami tudományos dokumentumfilmet, ami ilyen szempontból mutatja be a természet egyes alkotórészeit?