Miért van az hogy az állatok mindegyike külsőleg szimmetrikus?

Terméktervezés esetében a szimmetrikus formákra való törekvés, több szempontból is kifizetődő. Gyárthatóság: két félből való gyártás ugye nagyon gyakori, mert praktikus. ismétlődő alkatrészek gyártása, szintén szimmetriát eredményezhet. Gyártósor szimmetrikus termékek gyártása esetén jóval könnyebben ellenőrizhető, és működtethető.

Persze ott van az esztétikai igény is a szimmetrikus tárgyak iránt.

De alapvetően a funkcionális termékek tervezése során, a szimmetria akarva akaratlanul megjelenik. Mozgó alkatrészek esetén meg elengedhetetlen. Képzeljünk csak el egy olyan fogaskerék rendszert ami aszimmetrikus fogaskerekekből áll. Egyerűen csak túlbonyolítaná a működést, és a tervezési folyamatot is. A gyártásáról meg ne is beszéljünk.

Vagy képzeljünk el egy terméket, ami egy adott irányba kell hogy haladjon túlnyomó rész. Egy autót például. Mégis mi értelme lenne a menetirány tengelyéhez viszonyítva aszimmetrikus formát kialakítani? Az egy dolog hogy ronda lenne, de még használni se lehetne, megfelelően. (gyárthatóság, aerodinamika, összeszerelhetőség, ergonómiai tényezők...)

Tehát az ember csak azért tervez szimmetrikus rendszereket, mert van annyi esze, hogy felismeri a szimmetriából adódó előnyöket.

Az evolúciós fejlődés is felfogható egyfajta tervezési folyamatnak, ami folyamatosan kiszelektálja a nem megfelelő megoldásokat, ahogy a tervezőmérnök is a termék tesztelése során.

Talán azért is, mert nincsen szerpe a bal és jobb oldal megkülönböztetésének. A természet így nem fektetett bele plusz energiát.

A fönt-lent, illetve előre-hátra fontos különbség.

"Tehát az ember csak azért tervez szimmetrikus rendszereket, mert van annyi esze, hogy felismeri a szimmetriából adódó előnyöket."

Vagy éppen az aszimmetriából származókat. :)

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

igaz! a szimmetria nem feltétlenül szükséges. de azért az esetek többségében, mégiscsak jobb. (szerintem) :)

jó hogy feltöltötted ezeket a képeket, nagyon érdekesek... :)

Amúgy nem minden szép design szimmetrikus:

[link]

:D

Ő igen, a jó kis Ezeréves Sólyom. Bizony. :D

Lucasék sem idegenkedtek a formabontó aszimmetriától.

[link]

nem bizony! :)

[link]

Tulajdonképpen egyébként, szerintem nem ismerünk olyan (telepes élőlénynél fejlettebb szinten) állatfajt, melynek ne lenne alapfelépítésében központos vagy tengelyes szimmetriája.

Az ismert aszimmetrikus fajok mind egyértelműen egy szimmetrikus "ős-faj" evolúció folyamán torzult utódjai.

Talán a szimmetria olyan mélyen ered közvetlenül a DNS szerkezetéből és annak testfelépítő "metódusából", hogy a valamilyen szimmetria kialakulása annyira törvényszerű, mint ahogy a hókristályok formáit determinálja a vízmolekula geometriája.

A szimmetria felépülésének "alapja" bizonyosan a többsejtűség kialakulásától indul ki, az egysejtűek között meglehetősen gyakoriak a szimmetriát teljesen nélkülöző fajok.

A többsejtűség kialakulása során a fajok egyre pontosabb helyváltoztatásra lettek képesek. A könnyebb irányíthatóság érdekében szerintem szükség lehetett egy szimmetrikusabb felépítésre, amely kiszámíthatóbb mozgást eredményez.

A zöld szemes ostoros, például csak csapkodott az ostorával, hogy ide oda lökdösse magát. Ezt a fajta mozgást nem véletlenül váltotta fel az uszony, ami ugye összehangolt mozgással képes meghatározható irányba "úsztatni" az adott élőlényt. Itt a szimmetria alkalmazása mondhatni elengedhetetlen. Ráadásul az agynak is sokkal könnyebb "megtanulnia" szimmetrikus elrendezésű uszonyokkal irányítani magát. Ez bizonyára óriási hatást gyakorolt, a később kialakuló fajokra. Valószínűleg a helyváltoztatás szempontjából nem is volt értelme az aszimmetrikus elrendezésű uszonyok, lábak, nyúlványok kialakításának.

A növényeknél a növekedés folyamata tekinthető "helyváltoztatásnak". Persze eléggé sarkítva, de minden esetre tekinthető számomra "mozgásnak", a több tápanyag megszerzése illetve a sikeresebb szaporodás érdekében.

Nem gondolom, hogy kizárólag a helyváltoztatás tökéletesítésére való "törekvés" eredményezte a szimmetrikus kialakítást. Sokkal inkább a már említett fraktál szerű kifejlődés a pl. megtermékenyítést követően. Ez a folyamat az összes élőlény esetében megfigyelhető.

Ezért is lehet az, hogy az ember által tervezett tárgyak kevésbé szimmetrikusak, mint a természetben előforduló geometriai rendszerek.