Honnan tudjuk, hogy milyen reakció fog lejátszódni?

Konkrétan erre az esetre.

Látod az összegképletet, biztos, hogy van benne kettős kötés. Ezt telíteni kell, ezért a bróm belép.

Esetleg, ha egyetemista vagy, könnyebben el tudom magyarázni. A lényeg az összegképlet. Ha C2H6 lenne, ott mind kb. egyenrangú egyszeres kötések vannak, minek alakuljon ki még egy(?). A szénnek kell négy kötés, nyilván elektronszerkezetnek megfelelően. A C2H6-ban ez teljesül, így kvázi csak cserélni tud.

Eliminációra tipikus példa reakciók a halogénezett szénhidrogének eliminációi. Nézd meg, ha nem megy, akkor szólj még.

Az elektronok különböző energiaállapotokban helyezkednek el, és a minél alacsonyabb energiaállapotot keresik. Hogy olyan reakció folyjon le ahol magasabb energiállapotba kerülnek, oda energiát kell befektetni (pl. hozzákapcsolsz egy másik reakciót ami legalább annyi energiát lead, vagy hőt adsz a rendszerhez, vagy ilyesmi). Ha a reakció végpontja alacsonyabb energiaállapotú mint a kezdőpont, de a köztes állapotok magasabb energiájúak, akkor is energiára van szükség (Mint amikor fel kell tolni a biciklit a hegyen, hogy aztán legurulhass.)

Viszont ha van egy anyagod ami több molekulából áll, akkor nem minden molekulának ugyanakkora az energiája, így lehet hogy valamelyiknek nem gond ha először magasabb energiaállapotra van szükség, valamelyik pedig boldog a saját energiaállapotában.

Ezt nálad (meg nálam) jóval okosabb emberek kutatjákák, illetve kikísérletezték, ezért neked csak az a dolgod, hogy az alap reakciótípusokat megtanuljad.

Ilyen például az, hogy a kettős kötés magas energiállapotot igényel, ezért a molekula "nem szeret" így lenni, telítődni szeret. Képzeld el úgy, hogy a két C között nem 1, hanem 2 elektron van, márpedig az elektronok nem szeretnek egymáshoz közel lenni. Aztán a két C atom is közelebb van egymáshoz ha 2 kötés tartja őket, így megint egy szorosabb, "feszesebb", tehát magasabb energiájú szerkezet jön létre.