Ha a gyorsulást befolyásolja a tömeg, akkor a nehézségi gyorsulás miatt miért mozogna minden test tömegtől függetlenül azonos gyorsasággal egy adott szélességi körön és tengerszint feletti magasságon, ha nem lenne levegő (levegői ellenállás)?
Ez Newton második törvénye:
Egy pontszerű test 'a' gyorsulása egyenesen arányos a testre ható, a gyorsulással azonos irányú 'F' erővel, és fordítottan arányos a test 'm' tömegével.
(Az F erő nagysága is függ a tömegtől, utána pedig nyilvánvalóan fel is van tüntetve a tömeg.)
Mert az tömegváltozás minimális, ennek valóban érezhető hatása (hogy igaz) csak olyan részecskegyorsítókban vannak, ahol a fénysebesség közelébe gyorsítanak részecskéket.
De helyettesíts be a képletbe, hétköznapi sebességek mellett minimális tömegváltozást kapsz.
Kicsit olvass tovább abban a könyvben:)
m1:első objektum (most gyorsuló test)
m2:második objektum(most Föld)
r:tömegközéppontok közti távolság
G:gravitációs állandó (6,67428*10^-11)
gravitációs erő F = G *{m1*m2}/{r^2}
gyorsulás A = G*m2/r^2
Forrás:Wikipedia
Kétszeres tömegre kétszeres (tömegvonzási) gyorsító erő hat, de a tömeg is kétszeres, amire hat az erő, így megette a fene...
a=2F/2m= F/m
20:26-os, elég ésszerűnek tűnik a válaszod, le is vezettm egy példán, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy jól vezettem le.
Ki tudnád fejteni, hogy hogy festene ez az egész abban az esetben, ha az egyik test tömege 5 kg, a másiké pedig 10 kg?
M: Föld tömege
F5 = G *{M*5}/{r^2}
F10 = G *{M*10}/{r^2} ez ugye kétszerese a fentinek
a=F5/5=F10/10
Húha.
Ezzel a bonyolult képlettel mit lehet kiszámítani?
Én azt hittem, hogy ezt kell használni: a = F/m
Kedves Kérdező!
A Wikipédia elég részletesen leírja a nehézségi gyorsulást...
Ha nekem kellene elmagyarázni, én csak egyszerűen azt mondanám neked, hogy nézzük meg a mértékegységét!
A nehézségi gyorsulás g = 9,81 m/s2
tehát nem szerepel benne a tömeg, nem is függ tőle.
A mértékegységből pedig látszik, hogy ez egy dv/dt jellegű mennyiség (a sebesség van osztva az idővel), azaz a sebességváltozás sebessége...
Teljesen mindegy tehát, hogy mekkora tömeg esik szabadon (vákuumban) a Föld felé, a sebességváltozása másodpercenként 9,81 m/s2
A gyorsulást befolyásolja a tömeg, de mégsem.
Arról van szó, hogy elvileg befolyásolja a tömeg, de gyakorlatilag mégis állandó, mivel annyiszor nagyobb a testre ható nehézségi erő, amennyiszer a tömeg.
Ha nekem kellene elmagyarázni, én csak egyszerűen azt mondanám neked, hogy nézzük meg a mértékegységét!
A nehézségi gyorsulás g = 9,81 m/s2
tehát nem szerepel benne a tömeg, nem is függ tőle.
Az erő a tömegtől és a nehézségi gyorsulástól függ, mégsincs ott ezek mértékegysége... Pusztán Newton.
Kedves kérdező!
Azt mondod az erő mérétékegységében nincs benne a tömeg és a nehézségi gyorsulás? Húha, az igazság az, hogy bőven van még mit tanulnod fizikából!
A Newton egy származtatott SI mértékegység.
SI alapegységekkel kifejezve [N] = kg*m/s2 !!!
Azaz benne van a mértékegységben a tömeg és a gyorsulás is!
Több helyen is utána olvashatsz, pl itt:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!