A bór hogyan alakít ki három kötést?

Ahogy az első válaszoló is írja, mivel csak 3 vegyértékelektronja van a bórnak, jellemzően csak három kovalens kötés kialakítására képes. Ugyanakkor abban igazad van, hogy így a bór nem éri el a nemesgáz szerkezetet, elektronhiányos lesz. Ez alapvetően meghatározza a bórvegyületek kémiáját.

Épp ezért a bórvegyületek gyakran erős elektronpár akceptorként (felvevőként), azaz ún. Lewis savakként működnek. Például az általad adott wikipedia linkben is le van írva a következő egyenlet:

H3BO3 + 2 H2O <-> B(OH)4- + H3O+

Azaz a bórsav a vízmolekulából felvesz egy OH- ont, ami jó elektronpárdonor (Lewis bázis), és ez datív kötéssel kapcsolódik a bóratomhoz.

Hasonló jelenség figyelhető meg a bór halogenidjei esetében.

BF3 + F- -> BF4-

(A halogenid ionok szintén elektornpár donorok.)

[link]

A bór-hidrogén vegyületek (boránok) esetében pedig már a kötésszerkezet is nehezen leírható (3 központos, két elektronos kötésekkel szokták a molekulaszerkezetet leírni, de egészen pontosan csak az MO modell alapján írható le).

[link]

#6

Javítsatok ki, ha tévedek, de tudtommal a N nem tud öt kötést kialakítani, maximum négyet (az általad írt példákban is csak négy kötőelektronpárja van).

4-nél több kötést csak a nagyobb (több elektronhéjjal rendelkező) atomok tudnak létrehozni (pl. P, S). Ez részben a d pályákkal történő hibridizációval magyarázható, de teljesen csak a MO modellel lehet leírni (erről ugyan anno tanultam - legalábbis tanítottak - de sajnos nem sikerült teljesen megértenem, úgyhogy nem is tudom elmagyarázni).

[link]