Egy másodperc alatt hányszor feszül meg, hányszor éri inger?

"Annyit már tudok, hogy minél nagyobb a frekvencia annál erősebben húzódik össze az izom."

Az jó, mert akkor ezt is rosszul tudod :D

A frekvencia nem az izom összehúzódásának "erősségét", hanem az összehúzódások számát határozza meg. Minél nagyobb a váltóáram frekvenciája, annál többször történik meg az izom összehúzódása és elernyedése. (Elvileg - gyakorlatilag azonban már az 50 Hz-es hálózati árammal sem képesek bőven a biológiai izmok "lépést tartani". Ezért is áll görcsbe a hálózati áramtól az izomzat.)

"Az jó, mert akkor ezt is rosszul tudod :D"

Pedig (bizonyos mértékig) van összefüggés az izom összehúzódás erőssége és az érkező jel frekvenciája között. Ha csak egy inger éri az izmot (illetve ha az érkező stimulusok között eltelt idő nagy), akkor izomrángást tapasztalunk. Ebben az esetben az izom nem éri el a maximális teljesítő képességét, mielőtt lecseng. Ha sűrűbben érkeznek a jelek, inkomplett tetanuszt tapasztalunk, mivel az izom nem tud teljesen elernyedni a következő jel érkezése előtt. Ekkor nagyobb erőt fejt ki az izomrost. Ha még sűrűbben érkeznek a jelek, komplett tetanusz következik be, ekkor az izomrost elernyedése meg sem kezdődik a következő jel érkezéséig, azaz az izomrost maximálisan összehúzódott állapotban lesz. Ekkor fejti ki a legnagyobb erőt.

[link]

(2. dia)

[link]

A képen látható a frekvencia hatása az izom összehúzódás erősségére. (A felső sorban szabályos időközönként, az alsóban szabálytalanul érkeznek a jelek.) A kép forrása:

[link]