Miért van egy virágban porzó és termő is, ha más porozza be?

De, be tudja (viszonylag sok fajnál) de az csökkenti a faj túlélési esélyeit.

Azért fontos két különböző növény, mert minden növényben vannak mutációk, különböző tulajdonságok. Ha a növény annyira életképes, hogy eljut a virágzásig, és képes megtermékenyülni, illetve virágport létrehozni, akkor az egy életképes egyed.

Amikor egy növény beporzódik, akkor a két "szülő" tulajdonságai, mutáció kombinálódnak - ezzel potenciálisan létrehozva a kettő egy még életképesebb utódát, ezzel biztosítva a változatosságot, vele a faj fennmaradásának a nagyobb esélyét.

Ha a növény önmagát porozza be, akkor kvázi magából hoz létre egy klónt - tehát szinte teljesen ugyanazokat a tulajdonságokat hozza létre. Ez szintén egy életképes növény (sőt, bizonyos esetekben hatékonyabb technika is lehet), azonban ilyenkor az új növény nem kap új tulajdonságokat, csak ha valami mutáció történik (ami azért ritkább egy egyed esetében, és lehet haszontalan/káros is!). Ekkor létrejön egy csomó ugyanolyan növény, melyek ugyanarra a káros hatásra ugyanúgy reagálnak.

Remek példa erre az emberi beavatkozás: a krumplit az emberek eléggé régóta ivartalanul, egyszerűen a gumókat használva szaporítják. Ezek kvázi klónok, tehát a kiinduló krumplinövény tulajdonságait egy-az-egyben hordozzák. Ez okozott többek között katasztrófát, amikor régen felütötte a fejét a burgonya-vész - egy gombás fertőzés, ami ellen ez a klón nem volt védett, így az összes krumpli, ami ebből a klónozásból származott, megfertőződött, és elpusztult - ezzel hatalmas éhínség alakult ki Írországban, ahol szinte csak ugyanazt a klón-krumplit termesztették (így volt a legolcsóbb). Máshol a betegség kevésbé volt veszélyes, mert több fajta, nem annyira klónozott krumpli is volt, így voltak fajták, melyek védettek (védettebbek) voltak.

És pont ez a lényege az ivaros szaporodásnak - minden utód hordozza a szülők tulajdonságait, tehát benne új tulajdonságok, vagy a régiek erősebben tudnak megjelenni. Ez biztosítja a faj változatosságát, és ezzel a túlélési esélyeit. Ez egyébként nem csak a növényekre, de az emberekre is igaz. Nálunk is eléggé nagy a változatosság, így értünk túl járványokat, mivel szinte minden betegség ellen vannak védett emberek. Ha mi is ivartalanul szaporodnánk (és például egy embert klónoznánk) akkor nagy esélye lenne, hogy előbb-utóbb felbukkan valami járvány, ami az ugyanolyan embereket kiirtja, mivel nem lenne közöttük egy védett sem.

Sir Butcher már leírta, miért fontos, hogy legtöbbször idegen (nem saját) pollennel történjen a beporzás. Csak annyival egészíteném ki, hogy vannak olyan növények, amikre kifejezetten az önbeporzás jellemző (egyébként az önbeorzás a növények egy jó részénél előfordulhat). Bár az önbeporzás hosszútávon hátrányos (ahogy Sir Butchr is leírta), rövid távon előnyös lehet, hiszen kevesebb energiát kell befektetnie, nagyobb a beporzás hatékonysága és a növény nem függ a pollen hordozóktól (például a beporzó rovar elterjedésétől).

Az alábbi linkben írnak pár elsősorban vagy kizárólag önbeporzó fajról:

[link]