Jelenleg milyen szövetekből lehet klónt létrehozni?

Nem bagyok sem biológus, sem genetikus, tehát a válaszom biztosan majd korrektúrára szorul valami segítőkész szakitól.

A kérdés kétoldalú.

1. milyen sejtekben van klónozáshoz felhasználható génállomány

2. milyen sejteket lehet klónná tenyészteni a megfelelő kromoszómák bevitele után (vagy alapból a saját génkészletükkel alkalmasak).

1.-re az olyan sejtek a jók, amelyek biztonsággal, sérülésektől mentesen tartalmazzák a teljes kromoszómákat.

Erre a célra a hámsejtek, haj nem igazán jók, mert ezek kapják a legtöbb környezeti terhelést, pl. UV-sugárzás. Ez persze nem feltétlenül kizáró ok, de van sok jobb.

2.-re a legjobb egy petesejt, ami viszont alapból csak fél kromoszómakészletet tartalmaz, ha viszont kap egy teljeset és még "el is hitetik vele", hogy ő egy megtermékenyített petesejt, hurrá, innentől ugyanaz a módszer, mint a mesterséges megtermékenyítésnél.

Szerintem (de ez már végképp nem szakmai minőségű vélemény) a nagyon specializálódott sejtek ide nem alkalmasak (említetted pl. a csontsejteket).

A nagy őssejtmánia onnan ered, hogy az az a sejtforma, amiből még bármilyen testi sejt gond nélkül kialakulhat, ő teljesen specializálatlan. Ez pl, jó alap lehet.

A vérből szerintem nem - a vörösvértestnek nincs sejtmagja (ezért nem használható) és szerintem ez igaz a fehérvérsejtre is, bár lehet (könnyen lehet) hogy nekik van.

A bőrnél kérdéses, hogy a bőr melyik része - a legfelső halott hámréteg szintén nem igazán használható, a mélyebb, élő, osztódó sejteket tartalmazó rész teljesen jól.

A csontból is van rész, ahol nincsenek osztódó sejtek. A haj maga szintén nem használható fel ilyen célra.

De a testi sejtek egyébként bármelyike remekül használható ilyen célra.

Elvileg bármelyik sejtmaggal rendelkező testi sejt használható a klónozáshoz. A vörösvértesteknek valóban nincs sejtmagja, így ezek nyilván nem alkalmasak a klónozásra. A fehérvérsejteknek viszont van sejtmagjuk, így ezek elvileg alkalmasak lehetnek. Azonban a fehérvérsejtek egy részének, a nyiroksejteknek (limfocitáknak) a fejlődése során a genomjuk egy része átrendeződik (szomatikus avagy V(D)J rekombináció). Ez biztosítja a nyiroksejtek specificitását. Ezért ha ilyen sejtből klónoznának szerintem a klón nyiroksejtjei nem működnének, az immunrendszere lényegében működésképtelen volna.

[link]

A bőr hámsejtjei (és egyéb hámsejtek) alkalmasak a klónozásra, bár valószínűleg tényleg nagyobb eséllyel hordoznak mutációt, ahogy Wadmalac írja. A klónozást gyakran bőrsejtek sejtmagjával végzik, igaz, legtöbbször nem hámsejteket használnak, hanem az irhából származó fibroblasztokat. Ebben a cikkben például arról írnak, hogyan klónoztak kutyákat fibroblasztok segítségével:

[link]

Ebben a kutatásban pedig emberi embrionális őssejteket hoztak létre szintén fibroblasztokból.

[link]

[link]

Magából a hajszálból nem lehet klónozni, hiszen nem találhatóak benne élő sejtek (az elpusztult sejtek DNS-e pedig összetöredezik). A haj gyökerénél azonban vannak élő sejtek, ez alapján már lehet klónozni.

[link]

A klónozás ennél a típusánál (somatic cell nuclear transfer) egyébként (tudtommal) a klónozandó sejt magját minden esetben petesejtbe ültetik be.

[link]

A folyamat legnagyobb nehézsége, hogy a differenciálódott sejt DNS-ének epigenetikai kódját visszaállítsák a petesejtek megfelelőre. A differenciálódott sejtekben (hámsejtek, idegsejtek, izomsejtek, ...) más-más gének aktívak, ennek köszönhető, hogy az azonos genetikai kóddal rendelkező sejtek ennyire eltérőek. a génaktivitás mintázata (epigenetikai kód) sejttípusra jellemző. Ha ezt nem sikerül visszaállítani az "alap" állapotra ("epigenetic reprograming"), az súlyos fejlődési rendellenességekhez vezet - ha ugyan kifejlődik egyáltalán a magzat. Bár Dolly óta hatalmas fejlődés történt ezen a téren (is), még mindig elég sok klón fejlődési rendellenességét, vagy akár pusztulását okozza a folyamat nem megfelelő végbemenetele.

[link]

#1

"Szerintem (de ez már végképp nem szakmai minőségű vélemény) a nagyon specializálódott sejtek ide nem alkalmasak (említetted pl. a csontsejteket)."

Elvileg minden sejtmaggal rendelkező sejt alkalmas a klónozásra (a limfocitákról fent írtam, hogy miért nem). A nagyon specializáltakkal egyrészt az lehet a gond, hogy sok közülük (pl. idegsejtek) nem tudnak osztódni, így nem lehet tenyészteni őket (márpedig a klónozandó sejtek nagy mennyiségben szükségesek). Másrészt el tudom képzelni, hogy egy specializáltabb sejtnek nehezebb visszaállítani az epigenetikai kódját, de konkrét információt erről nem találtam.

Még ezt a linket be akartam rakni. Egy rövid, könnyen érthető (igaz, sajnos angol) összefoglaló a klónozás történetéről, szerintem nagyon érdekes.

[link]