Ki bizonyította be, hogy nem a Nap kering a Föld körül?

Galileo Galilei

Tőle származik az a híres mondás is, mikor az egyház rá akarta kényszeríteni hogy vonja vissza a tanítását, hogy "eppur si mouve", azaz "és mégis mozog...!"

"és mégis mozog...!" - az egyik történetírója (nem szak-, hanem szórakoztató irodalom) adta a szájába ezeket a szavakat. Az egyház pedig soha nem akarta "rákényszeríteni", hogy vonja vissza tanításait, a geo- és heliocentrikus világképek folyamatos és szabad vita tárgyát képezték a középkorban.

Élete során Galilei mindvégig a heliocentrikus világkép mellett érvelt, többek között egyházi tudósokkal is vitába szállva. Senki sem kívánta ezért megégetni vagy kiátkozni. Sőt, 1632-ben VIII. Orbán pápa és az inkvizíciós testület jóváhagyásával jelenhetett meg Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo (Két világmodell összevetéséről szóló párbeszéd) című könyve, amelyben a korábbi évtizedek során lezajlott vitáinak összegzését tartalmazta. Ennél ékesebb bizonyítéka nincs is annak, hogy az egyháznak semmi baja nem volt tanításaival. Más oka volt, hogy mégis inkvizíciós bíróság előtt kellett felelnie. A könyvben a heliocentrikus világkép mellett saját nevében, a ptolemaioszi geocentrikus elmélet mellett pedig egy Simplicio (azaz "Együgyű") nevű fiktív karakter nevében érvel. Ez megfelelt VIII. Orbán azon kérésének, hogy a könyvben mindkét világkép mellett és ellen hangozzanak el a kor tudományos érvei, illetve hogy saját pápai véleménye is szerepeljen benne, mint az egyház hivatalos álláspontja. Csakhogy Galilei, egyfajta fricskaként, a pápa szavait Simplicio szájába adta, köznevetség tárgyává téve az egyházfőt. VIII. Orbán ugyan könnyedén vette a tréfát, de a továbbiakban nem támogatta a tudóst, aki így kiszolgáltatottá vált az akkoriban komoly politikai hatalmat képviselő egyházi vezetők számára.

Az inkvizíció azonban még csak nem is ezért állította bírósága elé. Az utókor rendesen megkeverte az eljárás történetét, és a történelemhamisítók ezt saját javukra fordították. Galileit évekkel könyve megjelenése előtt idézték Rómába, mert nyíltan vitatta a Biblia bizonyos passzusait, képtelenségnek minősítve a Szentírás bizonyos részeit.

Itt négy ember nevét kell ismerni: Koppernikusz, Galileo, Kepler és Newton.

Az 1400as évek végén Koppernikusz vetette fel, hogy a Ptolemaiosz modelljét egyszerűsítheti, ha a rendszer közepébe a Napot teszi. De ez csak egy felvetés/logikai okoskodás volt, amit nem támasztott alá bizonyítás.

Galileo viszont a saját távcsövével már képes volt a holdéhoz hasonló fázisokat megfigyelni a Vénuszon, továbbá a jupiter holdak megfigyelése is geocentrikus világkép tarthatatlanságát suggalta (1600as évek első fele). Ezek ugyan nem bizonyítékok, de azért valamennyire érvek. A szkeptikus blogon van egy jó cikk Galilei és az egyház viszonyáról: [link]

Kepler (Galileo kortársa) Tycho Brae asztronometriai adatai elemzésével egy olyan modelt tudott kifejleszteni, amivel rendkívül pontosan le tudta írni a bolygók mozgását, ahol a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. Ez a model nagyon pontos volt, egybevágott Galileo megfigyelésével, predikcióra volt képes, de nem adja meg az a jelenség mögött meghúzódó általános elvet.

Newton volt az, aki megfogalmazta általános alakban a testek között ható tömegvonzást (1600as évek vége), amiből kifejezhető Kepler ellipszis alakú bolygópályái, ezzel egy elméletet adott a megfigyelések alá. (Halley Newton tömegvonzásról szóló törvényét használta fel egy 1682ben napközelben elhaladó üstökös mozgásának leírásához, ami azt jósolta, hogy az üstökös 1758ban vissza fog térni. Igaza lett végleg bizonyítva a helicentrikus világkép helyességét.)

Szóval Kepler volt az aki bizonyított, de kétségtelen, hogy Newton tömegvonásról megalkotott modellje egy olyan általános rendszerbe foglalja a bolygók mozgását.