Tényleg megállt a szervetlen kémia fejlődése?

A hagyományos szervetlen kémia területén nem sok felfedezni való maradt. Konkrétan, nagy vonalakban: semmi. Van egy-két igéretes munka, pl. a polimer nitrogén, a xenon-, és argonvegyületek területe, néhány nem-konvenciánolis fémklatrát, stb., de lényegében a klasszikus szervetlen kémiát lezártuk, mint a geometriát Bólyai. Mondhatjuk azt, hogy á, dehogy...csak az a baj, hogy ez duma.

Namármost, okos pasas, ha észreveszi, hogy X. legelőn nem nő fű, szépen átmegy a szomszédba legelészni. És ha jöna csősz, akkor tágra nyílt szemekkel, meggyőződéssel állítja, hogy ez a legelő márpediglen az övé. Ugyanezen oknál fogva a szervetlen kémia jelenlegi fő kutatási iránya tulajdonképpen szerves, mert a fémorganikus vegyületekkel foglalkoznak, ott pedig még van mit alkotni, meg persze a jövő, a nanotechnológia, am,it nagybetűvel kell írni, mégha oly parányi is, ahol a szilkáthordozós nanoszemcsés katalizátorok területén még lesz mit csinálni, meg akkumulátorokat, meg puffereket, meg szólokat, meg talajmegkötőket, meg még kismillió dolgot, úgyhogy szerintem még párszáz évre biztosan van kutatnivaló. Utána meg majd megint keresünk egy másik legelőt, csinos tehénkékkel.