Mennyire voltak nomádok az emberek 800-1000 évvel ezelött?

melyik emberek?

a mongolok?

Korántsem.

Mármint az európai emberekről beszélünk a XI-XIII században.

Először is, felejsd el azt hogy ország, illetve országhatár. Felejtsd el a nemzetállamokat, eza hülyeség alig több, mint 200 éves találmány. A feudális rendszer teljesen más logikai alapon működik.

Hogy a körülmények primitívebbek, az életszinvonal alacsonyabb, a lehetőségek korlátozottabbak voltak -persze. De hamis a kép, mely szeirnt mindenki rongyokban járt, moslékot evett, ileltve éhezett, és mindenki meghalt negyvenéves kora előtt, de addig is büdös volt, mosdatlan és szőrös. A mosdatlanság divatja a XVI. századtól terjedt el, mikor a szifilisz rohamos terjedése miatt (és mert a klíma megváltozott) bezárták a közfürdőket, ahol nagy gruppenek folytak. A középkori körülmények egyszerűek voltak, de célszerűek. Ha a kaálásnál vagyunk, képzeld el, pottyantós rötyit használtak, mint faluhelyen még harminc éve is,a célnak ugyanolyan jól megfelel. Az átlagember nem nagyon utazott, mert minek, a földjét, állatait úgysem hagyhatta ott, turizmus nem volt. Az utazott, akinek dolga volt, azaz a futár, a katona (és a seregegl a k--rvák), a hajós, a kereskedő, a zarándok, a követ és a mesterlegény meg a diák, aki tanulni ment, illetve a vándormunkások.

A szegény jobbágynak, az elnyomott osztály tagjának (Marx) akkoriban a Szent Korona Magyar Királyságában termése – azaz jövedelme – után tizedet kellett fizetnie az egyháznak (gyengébbek kedvéért: 10%), kilencedet a földesurának (gyengébbek kedvéért: még 10%, mert a szuperbruttóból lejön az egyháznak adott 10%). Fizetnie kellett sóadót, pontosabban hatósági áron kapta a sót, szóval, jövedéki adó terhelte, ez is volt pár garas, és fizetnie kellett a rendkívüli hadiadókat is a királynak (húsz jobbágytelkenként egy könnyűlovas katona, azaz „húsz ár” kiállítására, azaz 5%, de igazság szerint csak 2,5, mert a legtöbb jobbágy „féltelkes” volt), na meg az ünnepi ajándékokat. Ezek együtt talán még kitettek 8-10%-ot. Összességében az agyonnyomorgatott rongyos paraszt jövedelme 30%-át is elvették az elnyomói. Borzasztó feudális kizsákmányolás. Ha kereskedett, 3,3% vámot kellett fizetnie. Iparűzési adó, helyi adó, zabköbcenti után fizetett szekéradó, lóadó, birkadó, jövedéki adó, nyereségadó, tévéadó nincs. Cserébe nem kapott túl sok mindent, nem volt TB, se nyugdíj, se közoktatás, se úthálózat, két szolgáltatást kapott: közbiztonságot (fegyveres rendőri és katonai védelmet, általában igen hatékonyat!) és ingyenes igazságszolgáltatást és közigazgatást, ügyes-bajos dolgait a királyi írnok a befizetett adó fejében ingyen intézte. Kivéve a csúszópénzt, az saját zsebből megy, de hát ez vadkelet volt már akkor is. Külön díj megfizetése ellenében használhatta a malmot, a közös kemencét, az erdőt, a vizeket, halászhatott. Minden más ingyen járt neki. Hitelt az egyháztól ingyen kapott, ha megbízható volt, ha pedig nem, akkor nem kapott, viszont a zsidó királyi engedéllyel felszámolhatott neki akár brutális 9% kamatot is. Kockázati felár. Valamiből a zsidónak is élnie kellett, akkoriban ennyi már-már pofátlanul soknak számított, nem is szerették őket akkor (sem). Mellesleg, ahogy a korabeli vicc mondta, Schwartz úr nem félt attól, hogy az Úr megveri a kilenc százalék kamat után, hiszen fentről a kilencest hatosnak látja. Mint a török kamionsofőr, aki szigorúan a kamion alatt rúg be, mert ott Allah fentről nem látja…

Na szóval, ez rég volt, ez volt a gonosz, feudális, kizsákmányoló, elnyomó jellegű, igazságtalan, klerikális királyság. Nézzük, mi van, a boldog és igazságos demokratikus köztársaságban. A parasztnak fizetnie kell 16% jövedelemadót. Na nem a jövedelme után, állam bácsi megadóztatja a TB járulékát is a jóembernek, de mindegy, maradjunk a 16%-nál. Marad 84%-a. Ebből bármit vesz, arra 27% forgalmi adó jön, azaz elviszi az összjövedelem (gyengébbek kedvéért: a maradék 84% 27%-a) 22%-át. Ez eddig már 38%. Máris sokkal több! De ez nem igaz, mert ha benzint vesz, arra jön kb. 30% büntető jövedéki adó, márpedig az átlagember jövedelme 10%-át üzemanyagra költi (plusz 3%). Ha alkoholt vagy dohányterméket vesz, azt is adóztatják, de ezt ne számoljuk, mert ezt nem muszáj venni. Viszont a helyi adók is viszik: kocsi után a KSH szerint kifizeti még a jövedelme további 1,1%-át, az átlagember illetékköltsége minden hülyeségre további 0,4%, kötelező rendelkezésre állási díjjak és egyéb verdiktek elvisznek még 1%-ot. Ez eddig 42,5%. Minimum, de tudjuk, hogy jelenleg az a 16% Szja valójában 27% (ilyen is csak ebben az országban fordulhat elő), ergo a 42,5% mondjuk 53,5%, szóval, több, mint a jövedelem fele. Manapság ennyivel kell, többet fizessen a paraszt. Mit kap cserébe? Semmit. Totál nullát. A TB-ért külön fizet, de attól még simán megdögölhet, annak ellenére, hogy külön fizet, az ne számoljuk, a paraszolvenciát se, nyugdíjjárulékot külön fizet, ezt se számoljuk, bár ide a rozsdást, hogy, nekünk már nem lesz nyugdíjunk, hiába fizetjük a járulékot. Az úthálózat olyan, amilyen, a középkorban jobb volt, jelzem, állam bácsi a benzinárba építve külön szedi az útalap díjat is, továbbá fizetjük az autópályadíjat, mint paraszt ötszáz éve a hídpénzt, csak a miénk sokkal több. A vám viszont nem 3,3%, azt látni kell! Közoktatást kapunk, olyan, amilyen, semmire se jó, ha úgy tesszük fel a kérdést, felkészít-e arra, amit tudnia kellene a gyermeknek, a válasz: nem, ergo az egész nulla. Ingyenes közigazgatás alma, mindenért illetéket szednek, de csúszópénzt ugyanúgy adni kell, csak többet. Füstadó nincs, csak kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás, ami drágább, hadiadó nincs, ellenben hadsereg se, hogy megvédjen. Közbiztonság pláne nincs, rég elmúlt már az az idő, hogyha betört hozzánk valaki, panaszra mentem a szolgabíróhoz, az egyet füttyentett, és a zsandárok meg a vármegyei hajdúk felnyomozták a tettest, majd levágták a kezét, vagy felkötötték, nekem pedig megtérült a károm. Ilyen ma már csak a mesében van. Most már engem csuknak be három évre, ha védekezni próbálok. Külön díj ellenében jár minden, ingyen csak a pofám járhat, de az se sokáig, mert holokauszttagadónak vagy közveszéllyel fenyegetőnek vagy rágalmazónak minősülök. Szeretnék 9%-os uzsorakamatra hitelt kapni a zsidótól, de kiröhögnek, svájci dénár alapon adnak 18%-ra. De ha nincs fedezetem, akkor minimum a nyolcvanhét százalék, ha csak egy kicsi hiányzik. Ráfázol bank.

Most jöjjön ide valaki, és magyarázza meg, hogy miért jobb a köztársaság a királyságnál, és miért jobb nekem, hogy már nem vagyok nagyságos fejedelem urunk, Rákóczi Ferenc jobbágya. Lélekben az vagyok, az maradok.

Még csendben megjegyezném, hogy Papp Imre XIV Lajos koráról szóló könyve szerint akkoriban egy nyomorult napszámos évente (200 munkanap) 100 livre-t keresett, míg egy font kenyér 2 sou volt. Azaz naponta 12,5 kg kenyér árát kereste meg. Jelzem, mostanság már 250 Ft egy kiló kenyér, e szerint ez reálértékben megfelel napi 3125 Ft jövedelemnek, azaz 21 napos hónappal számolva ez kerek 65625 Ft. Viszont akkoriban még búzából, jó, tiszta búzából volt e kenyér, nem „E” –ből és adalékanyagokból. Kérdezném: mennyi is az aktuális nettó minimálbér? Mit mondjak, egetverő fejlődést tudtunk bemutatni az elmúlt háromszáz évben. Megjegyzendő, azért Franciaországban ma már ennél kicsit magasabb a minimálbér vásárolóereje, és abban, hogy mi itt tartunk, azért Franciaországnak is volt némi szerepe, (konkrétan, HA a már említett XIV. Lujdzsi egy kicsit aktívabban támogatta volna Rákóczi urunkat, HA felvilágosulték viszont egy kicsit kevésbé aktívak, és legfőképpen, ismételten az az átkozott XIV. Lakodalmaslajos NEM építteti fel a trianoni kastélyt…..) de a fő szerepe mégis csak a mi áldott jó demokrata és köztársaság párt vörös jóakaróinknak van, folyamatosan, 1918 óta.

Sokkal kevésbé voltak primitívek, mint ahogy azt te gondolod. De hogy ki mennyit vándorolt, hogyan kommunikált, mit evett az attól függ, hogy melyik kultúra milyen rangú emberéről beszélünk. Teljesen másképp élt egy király és egy paraszt, egy francia kereskedő és egy török.

Hogy a fő kérdésre válaszoljak, a jobbágyok nem nagyon vándoroltak, legfeljebb a szomszéd faluig vagy a legközelebbi városig, míg a nemesek akár az egész országot is beutazhatták, a gyerekeiket sokszor külföldre küldték.

A nomádok azok nomádok voltak.

A letelepedett életet élők közül a jobbágyok nem vándoroltak, legfeljebb a szomszédba, vagy a legközelebbi városba piacozni.

A polgárok mobilabbak voltak. A kézművesek életük egy szakaszában vándorlegények voltak, majd megtelepedtek.

A nemesek pedig bejárhatták az országot akármikor, sokszor külföldön tanultak.

Papok, szerzetesek is tanulhattak külföldön.

Ajánlom:

Kulcsár Zsuzsanna: Így éltek a lovagkorban