Ez miért így van Taylor-sorba fejtve? Segítenél?
A következő képen van a számítás:
Alúlról a második sort nem értem.
Ide nem tudok írni parciális d-t, így jelölje most D.
Hogyan lesz (DL/Dy')*delta(y')-ből
(d/dx)[DL/Dy']*delta(y) ?
Sőt a d/dx differenciáloperátor egyáltalán hogyan kerül előre?
A segítő válaszokat előre is köszönöm!
(DL/Dy')*delta(y')=(d/dx)[DL/Dy']*delta(y) mögött egy bizonyított állítás lehet, amire most nem tudom a pontos választ. A delta variáció és a differencia operátor nagyon hasonlóan viselkednek. Ez adná a másik egyenlőségre a magyarázatot. A harmadik egyenlőség ( a kiemelés lehetősége ) azt hiszem a trivialitások kategóriájába esik.
Megkeresem a saját jegyzeteimet is, ami megmaradt 1979-ből. Hátha sikerül pontosabb válaszhoz jutnunk. Erre viszont én kérnék egy kis időt. Sz. Gy.
Köszönöm a választ, valóban variációszámítás témaköréről van szó.
"(DL/Dy')*delta(y')=(d/dx)[DL/Dy']*delta(y) mögött egy bizonyított állítás lehet, amire most nem tudom a pontos választ."
Esetleg ha tudnál ajánlani olyan szakirodalmat, melyben ez nagy valószínűséggel megtalálható, az is nagy segítség lenne.
Ismerem azt a könyvet (nekem a 70-ben kiadott változat van meg). Viszont ott teljesen más formalizmust használnak, differenciáloperátorokkal nem is számolnak benne.
Az Euler-Lagrange-egyenletet ott egy eps paraméterű
w(x,eps)=y(x)+eps*éta(x) függvénysereggel vizsgálják, nyílván eps=0-ra a deriváltnak el kell tűnnie, ily módon közönséges szélsőértékproblémára vezeti vissza az eredeti funkcionál extrémumfeladatát.
Persze ez egy praktikus módszer, mert igen egyszerűen vizsgálhatók az általánosabb Lagrange-fv.-ek, nemcsak az
L(x,y(x),y'(x)) tipusúra jó.
Nekem ez a módszer elég speciálisnak tűnik, hiszen meghatározott alakúnak tételeztük fel a megoldást, az eps paraméter pedig csak egy lineáris kapcsolatot jelentett. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy miért ne vizsgáljunk egy olyan általánosabb esetet, amikor a paraméterfüggés tetszőleges lenne. (Vagy legalább illene bebizonyítani, hogy a megoldásgörbék ilyen speciális alakja nem jelenti az általánosság megszorítását).
Egy általánosabb módszer lehetne a kérdésben szereplő Taylor-sorfejtéses módszer. Itt akadtam viszont el, ez a történetem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!