Miért így működik a biológiai mechanizmus?

Nem vagyok szakértő a dologban, de szerintem nem lehet ezt a két dolgot összevetni.

Mégpedig azért, mert az embernél, amiről beszélsz, azok a dolgok az "ideális alkattól" való, akár kóros mértékű eltérések, amelyek az egyed genetikailag tervezett működésétől eltérő, kimondhatom, betegség jellegű eltérések.

Ezzel szemben egy veréb és egy bálna alkati, fiziológiai eltérései mellett a fajonkénti normális, egészséges vérnyomás eredete teljesen más ok lehet.

Például az, hogy a tízszer akkora testhosszú állatnak az ereinek összes felülete akár százszoros lehet, egy veréb vérnyomásával lehet, hogy állandó belső vérzésben szenvedne, hát ha még figyelembe veszem, hogy a hidrosztatikai nyomás miatt a bálna háta és hasa közt fél atmoszféra vérnyomáskülönbség van.

Te teljesen összekeversz jó pár dolgot...

Egyrészt embernél valóban a normál alkattól való kóros eltérés okozhat gondot, egy fajon belül.

Másrészt egy madarat és egy óceánban élő óriási emlőst semmilyen szempontból nem lehet összehasonlítani, teljesen más az életmódjuk, de mindenféle fizikai paraméterük is.

De maga a repülés az fajlagosan borzalmas nagy teljesítményt követel bármelyik madártól, mag a tengeri éáletmód meg pont nem. Nem is véletlen, hogy madárból nincs több tonnás, meg az sem véletlen hogy egy madár szörnyű sokat eszik saját testtömegéhez képest 8megjegyzem egy gépmadárral és a kerozinnal is így van).

Mindezek mellett a "skálázás" nevű jelenséget sem vetted figyelembe. Tegyük föl, hogy készítesz egy kis repülőt, ami jól repül. Ezután minden méretét kettővel megszorzod és elkészíted a nagyobb repülőt, pont ugyanolyan anyagokból. Talán azt várnád, hogy 2-szeres repülőnek minden paramétere kétszerese lesz az eredetinek, pedig dehogyis... szárnyfelszíne négyszerese lesz, tömege 8 szorosa, de egy csomó paramétere sokkal bonyolultabban alakul és semmi sem garantálja, hogy jól fog repülni...

Ilyen alapon már láthatod, hogy bálna-veréb összehasonlításodat kb semmi sem indokolná.

"A soványabb embernek is több kell, hogy pl. fusson 500m-t, vagy felvegyen a földről egy követ?"

Természetsen nem kell több, hiszen kisebb tömeget mozgat, kevesebb elég. Az már érdekesebb kérdés, hogy tömeg-arányosan gazdaságosabb-e egy nagyobb test (ahogy mondjuk egy százezer tonnás teherhajó sokkal gazdaságosabb, mint száz ezertonnás teherhajó...). Csakhogy az emberi arányokat nézve az ideális testsúly+/*-10% on belül szerintem testsúly arányosan kb mindegy gazdaságosság szempontjából. Amúgy meg, ah nem testsúly arányosan nézem, akkor meg nyilván nem célszerű a nagy testtömeg.

A dolgot tovább árnyalja, hogy embernél sem mindegy testfölépítés, leginkább is a testzsír százalék. Nem mindegy, hogy sok izom van rajtad és azért vagy 85 kiló, vagy egy gyenge izomzatra még rengeteg háj telepszik és azért vagy 85 kiló...

Ráadásul az ember fizikumát is többféle szempont szerint nézhetjük: abszolút erő (mekkora maximális erőt képes kifejteni), relatív erő (saját testéhez képest mekkora erőt képes kifejteni , pl képes-e húzódzkodni, képes-e egy kézzel húzódzkodni stb...), illetve erőnlét (hosszútávú enyhe erőkifejtésre hogyan reagál pl 20-40 km futás).

Az utolsó gondolatot tovább lehet gondolni. Pl az abszolút erő szempontjából tipikusan a nagyobb tömegű és arányaiban izmos férfiak lesznek várhatóan a legjobbak, hiszen az aránylag nagy testtömegük miatt eleve nagy tömegeket mozgatnak meg, de emellett izmosak is ( de persze nem a kórosan elhízottak, vagy azok, akik alig tudnak mozogni...) Nézd meg a profi súlyemelőket!

Relatív erőben ellenben a legjobbak várhatóan az aránylag könnyű, de azért erős férfiak lesznek. Itt nem csak a nyers erő számít, hanem az is, hogy testük minden grammját mozgatni kell, gondolok itt pl a húzódzkodásra, vagy kötélre mászásra (csak kézzel), vagy szélsőséges esetben az egykezes húzódzkodásra. Nézd csak meg a tornászokat, oda kell iszonyú relítív erő és ügyesség is.

(De nem nagyon látsz 190 centis tornászt, mert akkora testtel már nem sok esélyük lenne megfelelő relatív erőt fölmutatni, ráadásul nagyon nagy nyomatékok keletkeznénak a gyakorlatoknál a hosszú végtagjaik miatt...)

Az eslő kettőből látható, hogyha veszünk mondjuk egy aránylag izmos 65 kilós kamasz fiút, meg egy 90 kilós aránylag izmos, magas férfit, akkor könnyen lehet, hogy mondjuk a 65 kilós ifjú 20 húzódzkodást is megcsinál egyszerre, míg a 90 kilós mondjuk 5-öt, ezzel szemben ha szekrényt kell cipelni, akkor hihetőleg a 90 kilós uriember nagyobb erőt fog kifejteni.

Az erőnlét egy külön kérdés, mondjuk érdemes megnézni a sprtrintereket, meg a hosszútávfutókat! :D